A Rádió 7 Szőttes műsorának vendége Rostás János gazdálkodó, Székkutas korábbi alpolgármestere, Székkutas Díszpolgára, Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetettje volt.

Rostás János törzsgyökeres vásárhelyi, Külső-Szőrháton született. A felmenői körülbelül 150-200 éve telepedtek le és gazdálkodtak ezen a területen. A család apai ágán ő az ötödik, akit Jánosnak hívnak.

A Szőttes vendégének elmondása szerint a génjeiben van a mezőgazdasági munkákhoz való viszonya. Ugyan az élet megviselte és számtalan utat végigjárt, de ha valaki rákérdezett, mi a foglalkozása, csak annyit mondott: „egyszerű szántó-vető vagyok”.

Már kiskorában kivette a részét a ház körüli munkákból. Édesapja természetesen azt szerette volna, ha a családi gazdálkodást viszi tovább, anyja vágya azonban az volt, hogy továbbtanuljon.

Három évig Csicsatérre, majd Sóshalomra járt iskolába. Az utóbbinál nap mint nap öt kilométert kellett megtennie, sokszor sárban, hóban és fagyban, hogy eljusson az iskolába, ennek ellenére csodás gyermekkornak jellemzi fiatal éveit.

Később a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium diákja lett. A tanyasi iskolákhoz képest az intézményben akadtak nehézségei, de kitartással és szorgalommal végül megállta a helyét.

1949-ben egy gyermekkori barátja, Mérey Kálmán mutatta be neki a Fehér Gárda mozgalmat, melynek tagja és egyik vezetője lett. Az akkori rendszer ez időben kezdte el szervezni a termelőszövetkezeteket, a fehér gárdisták azonban nem fogadták el, hogy az emberek vagyonát, például földet és jószágot minden ok nélkül államosítsanak.

A szervezkedés 1950-ben véget ért, Rostás Jánosra és több társára egy éjszaka törték rá az ajtót a szegedi ÁVO. A műsor vendége két és fél hónapot töltött a hatóság szegedi pincéjében, majd a Csillagbörtön vizsgálati fogdájába került. Az ítélőtábla előtt öt nap alatt 29 fehérgárdistát ítéltek el, két társuk halál, többek életfogytiglan büntetést kaptak. Rostás János életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, a máriaosztrai fegyházból csak 1959 végén szabadult.

Rostás János ezután három év rendőri felügyelet alatt állt, a lakását este nyolc és reggel hat óra között nem hagyhatta el. Egészen a rendszerváltásig, 1989-ig ellenőrizték heti-havi rendszerességgel a hatóságok.

„A hitem mentett meg, istenhit nélkül nem bírtam volna ki” – mondta a műsor vendége, akitől már számtalan alkalommal kérdezték, hogy miért nem hagyta el Magyarországot. A válasz minden esetben ugyanúgy hangzott: „mert ez a hazám”. A 83 éves férfi úgy érzi, a megpróbáltatások és a szenvedések ellenére kárpótolta az élet, a feleségével, a két lányával és az unokáival.

Forrás és fotók: promenad.hu