Megszilárdult Lázár János pozíciója, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár változatlanul Orbán Viktor kormányzásának a kulcsszereplője lesz.

Lázár János, aki április 6-án ismét egyéni parlamenti mandátumot szerzett a hódmezővásárhelyi körzetben, azt mondta, sokat beszélgetett Orbán Viktorral arról, hogy a következő négy esztendőben a kormányzatnak milyen céllal, milyen rendszerben kell működnie. De ezek az egyeztetések nem a formáról, hanem a tartalomról szóltak.

„Az egy dolog, hogy a választók hatalmat adnak az embernek, a kérdés az, hogy ezt mire fogja használni” – hangsúlyozta a politikus hozzátéve: a hatalom gyakorlása, annak technikája nem motiválja.

„Azért nem akarok miniszter lenni vagy Miniszterelnökséget vezetni, hogy önmagában hatalomtechnikus legyek. Tartalomszolgáltatóként viszont szívesen veszek részt a kormány munkájában” – közölte Lázár János.

Arra, hogy Lázár János még a hét elején állítólag azt mondta volna a miniszterelnöknek, hogy szívesen cserélne Rogán Antallal, azaz adott esetben visszatérne a parlamenti frakció élére, egy jól értesült forrásunk úgy reagált, „amennyiben ez elhangzott, bármily meglepő, biztos, hogy az adott helyzetben Lázár János komolyan gondolta. Az viszont a miniszterelnök részéről indokolt döntés lesz, ha nem akceptálja államtitkára kérését. Lázár János ugyanis bizonyított, operatív és fáradhatatlan, nehezen lehetne pótolni”.

A Hvg.hu a „Lázár-ügy” kapcsán azt írta, a Lázár–Rogán–Radóc utca háromszögben fog eldőlni az uniós pénzek jövője, miután a Miniszterelnökséget vezető államtitkáron, Lázár Jánoson túl a frakcióvezető Rogán Antal is szeretné e téren érvényesíteni befolyását, ha Németh Lászlóné helyett nemzeti fejlesztési miniszter lesz.

Ugyanakkor – írta a Hvg.hu –, Simicska Lajos is szeretné megtartani befolyását (az ő egyik cégének van a központja a Radóc utcában). Ez utóbbi jele lenne, ha maradna Németh Lászlóné a kormányban. Állítólag Lázár Jánosnak a status quo is megfelelne, mivel az NFM-államtitkárok révén akkor is ráhatása lenne a pénzek elosztására, ha kancelláriaminiszter lesz.

Erről egy befolyásos kormányzati szereplő úgy fogalmazott: „ez a verzió valóban az igazság egyik szelete lehet”.

Munkatársunknak az egyik kormánytag azt is valószínűsítette már, hogy a Miniszterelnökségen „a kiegyensúlyozott szerepek érdekében” lesznek tárca nélküli miniszterek is. Az még kérdéses, hogy a közigazgatást is a Miniszterelnökség irányítása alá rendelik-e az igazságyügyi tárcától, Kósa Lajos debreceni polgármester nevét viszont olyan vonatkozásban is hallani, hogy önkormányzati miniszter lesz (korábban arról volt szó, hogy a parlamenti frakciót vezeti).

Ami az igazságügyi tárcát illeti, mivel Navracsics Tibor bizonyosan külügyminiszter lesz, aztán pedig uniós biztos, Orbán Viktornak meg kell találnia az utódját.

A Népszabadságot egymástól független kormányközeli források úgy tájékoztatták, a miniszterelnök változatlanul Trócsányi László párizsi magyar nagykövetet tartaná alkalmasnak. Lapunk elsőként számolt be róla: Orbán Viktor olyan aktivista típusú igazságügy-minisztert szeretne, aki „tudományos megalapozottsággal”, a Fidesz–KDNP parlamenti kétharmada által elfogadott alaptörvény szellemében sikerrel képes érvelni „akár az Alkotmánybíróság határozatával szemben is”.

A miniszterelnök „egy Trócsányi Lászlóban gondolkodik”, de hogy az elképzelése megvalósul-e, „teljesen nyitott”. Nem biztos azonban, hogy a párizsi nagykövet vállalná a miniszterséget, nem szeretne ütközni ugyanis az Alkotmánybíróság elnökével, Paczolay Péterrel, akivel hosszú ideje kiváló a nexusa.

Nem válik szét a nemzetgazdasági tárca gazdasági és pénzügyminisztériumra. Varga Mihály bírja a miniszterelnök bizalmát, így marad a nemzetgazdasági miniszteri bársonyszékben.

Forrás: nol.hu