Az adóhatósági végrehajtó azokat az ingóságokat foglalhatja le, melyekről valószínűsíti, hogy az adós tulajdonát képezik. Ha a foglalás megtörtént, akkor azon az ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik, mely mindenkire vonatkozik. A valódi tulajdonos ebben az esetben bűncselekményt követ el, ha megpróbálja egyszerűen visszavenni ingóságát. A jogszerű eljárás az, ha a végrehajtást kérő ellen azonnal keresetet indít az illetékes bíróságon.

Az adóhatósági végrehajtás során az inkasszó, jövedelem letiltás eredménytelenségét és a különféle nyilvántartások alapján feltárt ingatlanok és gépjárművek lefoglalását követően sor kerülhet az adósnál helyszíni eljárásra is, melynek célja az ingóságok felkutatása és lefoglalása, későbbi árverésen történő értékesítés céljából. A helyszíni eljárás során jelenlévő adósnak joga, hogy a végrehajtónak kétséget kizáróan igazolja azt, hogy az ingóság nem az ő tulajdonába tartozik. A gyakorlatban gyakran hangzik el az adós részéről, hogy az adott ingóság nem az övé, de azt okirattal igazolni nem tudja.

A foglalás eredményeképpen az ingóságon – akár az adósé, akár másé – elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy végrehajtás elől más módon való elvonása bűncselekménynek minősül. A végrehajtó joggal feltételezheti, hogy a kérdéses ingóság az adós tulajdona, ha ennek ellenkezőjét nem bizonyítják, és lefoglalja azt. Ilyen esetben, ha a valódi tulajdonos a már lefoglalt ingóságot önkényesen, vagy akár szerződésszerűen visszaveszi az adóstól, zártörés vétsége miatt felelősségre is vonható.

A gyakorlatban az érintettek a foglalás ellen benyújtott végrehajtási kifogás útján próbálják meg elsősorban elérni a foglalás feloldását – helytelenül. Az ingóság lefoglalását követően a tulajdonos a vitás tulajdonjogi helyzet elbírálását ún. végrehajtási igényper útján a foglalás helye szerint illetékes helyi bíróságtól kérheti. Az igénypert az érintettnek nem a végrehajtó, hanem a végrehajtást kérő ellen kell megindítania. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a foglalástól a kereseti kérelem beérkezéséig mennyi idő telt el. Ha a végrehajtó az ingóságot már értékesítette, és a vevő az árverési vételárat is kifizette, akkor azzal az ingóságon tulajdonjogot szerzett, akár az adós volt a tulajdonos, akár más. Az ingóság eredeti tulajdonosának igénye a jóhiszemű árverési vevő tulajdonjogát nem csorbíthatja. Ebben az esetben az igényjogosult pernyertessége esetén őt már csupán az árverési vételárnak megfelelő összeg illeti meg.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága