A fűtéssel kapcsolatok tüzek megelőzéséről tartott sajtótájékoztatót pénteken a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltségen, amelyre meghívást kaptak a Szegedi Kéményseprő-ipari Kft. szakemberei is. A tájékoztató alkalmat adott arra is, hogy szót essen a közelmúltban megalakult Országos Tűzmegelőzési Bizottságról, és a megalakulás előtt álló megyei megelőzési szervezetről is.


CO-mérgezés gyanúja: négyszer több eset


Szatmári Imre tű. ezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója elmondta: fűtési szezonban történt tűzesetek adatait összesítve elgondolkodtató változást mutatott a szénmonoxid mérgezéses esetek száma, amely a korábbi időszakhoz képest megnégyszereződött.

Ördög István tű. őrnagy, a megyei igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője a tüzelőberendezésekkel kapcsolatos, a megye területén történt tűzeseteket számba véve elmondta: 2010-ben 40 esetet jegyeztek fel, 2011-ben 60 ilyen tűzeset igényelt beavatkozást, míg az idei év elején 11 fűtőberendezéssel kapcsolatos tűz adott munkát a tűzoltóknak, és a most kezdődött fűtési szezonban ilyen esetet még nem regisztráltak. Dohányzással kapcsolatos tűzhöz 2010-ben 5 alkalommal riasztották a megye egységeit, rá egy évre 11 ilyen eset került a feljegyzésekbe, míg az idén két ilyen esemény történt, valamint évente átlagosan húsz gázszivárgással kapcsolatos esettel találkoznak a megye tűzoltói.

A szénmonoxid mérgezés gyanújáról a főfelügyelő elmondta: a tipikus tünetét „rongyláb-tünetnek” nevezik, amely során a mérgezett nem tudja lábainak mozgását koordinálni. Ilyen eset 2010-ben két, rá egy évre három alkalommal történt, azonban az idei évben már 12 beavatkozásnál találkoztak a tűzoltók, amely közül az egyik év eleji eset emberéletet is követelt.


Kéménytűz – akár ezer fok felett!


Ördög István a kéménytüzekről szólva leszögezte: a tűzeseteknek egy sajátos fajtájával állunk szemben. Mint kifejtette, optimális esetben az égéstermék a kéményen keresztül távozik, azonban ha nem megfelelő a kémény kialakítása, vagy elmarad annak tisztítása, karbantartása, a füstgázok egyre feljebb haladva lehűlnek és lecsapódnak a kémény falán, a pára lecsapódása miatt a korom itt megtapad, kátrány keletkezik, és ez a lerakódás – főként enyhébb időjárás esetén – az alsóbb részeken is megjelenik.

Azonban ha az idő ismét hidegre fordul, és erősebben tüzelnek az ingatlan lakói, a korom 480 Celsius fokot elérve izzani, égni kezd, és bekövetkezik a kéménytűz. Ezt abból vehetjük észre – mutatott rá a szakember –, hogy a huzat hatására hullámzó hanghatás keletkezik, amely jelzi: beindult a kéményben az izzás, az égés, amely során a hőmérséklet akár az ezer (!) Celsius fokot is elérheti. Ebben az esetben az első teendő, hogy a tűzoltóságot haladéktalanul értesítsék, és a tüzelőberendezés szellőzőnyílásait lezárják, majd a kémény felületéről minden éghető anyagot – képet, terítőt, falburkoló anyagot – azonnal el kell távolítani, és a kéményt tejes hosszában, egészen a padlásig ellenőrizni kell.

A rendkívül magas hőmérséklet miatt lényeges, hogy a kémény valamennyi tisztítónyílása zárva maradjon, és nem szabad vízzel beavatkozni, mivel az azonnali robbanást eredményezhet.

A főfelügyelő elmondta, hogy napjainkban sok régi épület felújítása során szereltek be nagyobb teljesítményű fűtőberendezést. A régi építésű, fagerendás házak esetében előfordult, hogy a nagy hőt termelő kályhával befűtöttek, és annak hőjétől a fagerendák beizzottak, amely azután átterjedt a födémre és a tetőszerkezetre is. Szintén régi építésű házaknál fordul elő az, hogy a téglakéményt csak a padlásig építették meg, onnan fém-, vagy eternitcsővel vezették ki az égésterméket. Nagyobb hidegben, erőteljes fűtés esetén ez is a tetőszerkezet izzásához, kigyulladásához vezethet – figyelmeztetett a főfelügyelő, hozzátéve: a megye tűzoltó állományát gyakorlatok során készítik fel ezeknek a helyzeteknek a megoldására is, hogy valós eseteknél minél gördülékenyebben tudjanak beavatkozni.

Ördög István a tájékoztatón videofelvételen mutatta be a konyhában keletkező tűz veszélyeit, rámutatva: kémény-hatás akár panelházakban is kialakulhat a szellőzőkben. Ha a tűzhelyen felejtett étel kap lángra, semmiképp sem vízzel próbáljuk oltani, hiszen akkor még magasabbra csapnak fel a lángok. Kézenfekvő megoldás, hogy az általában a sütőben tárolt tepsit elővéve azt borítjuk azt a lángra kapott edényre, így a tűz valóban megfékezhető.

A számadatokkal kapcsolatban Szatmári Imre ezredes hozzátette: az elhangzottak kimondottak a fűtőberendezések által okozott tüzekre vonatkozna, de történt már olyan eset – szinté kapcsolhatóan a fűtési szezonhoz -, hogy a hát tulajdonosa a kályhából a salakot éghető anyagból készült edénybe öntötte, és a tűz a melléképületet, majd az egész családi házat lángba borította.


Kémény: csak szabályosan, ellenőrizve és karban tartva


– A kémény kizárólag nem éghető anyagból készülhet, ellenkező esetben nagyon szigorú nemzetközi normáknak is megfelelő módon lehet csak kialakítani – hívta fel a figyelmet Környei Béla tű. alezredes, a Csongrád Kegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági osztályának kiemelt főelőadója, hozzátéve: a kémények engedélyeztetését jelen pillanatban a kéményseprő szolgáltatók végzik, míg a gázzal működő fűtőberendezések esetében a gázszolgáltatók adják ki a működtetéshez szükséges engedélyt.

Környei Béla figyelmeztettet a régi épületekbe telepített új, nagyobb teljesítményű berendezések veszélyeire is: itt nem minden esetben biztosított a megfelelő levegő utánpótlás, valamint a régi, sártapasztással épített házaknál béléscső nélkül működő kémények tűzeseteket okozhatnak.

Kizárólag kifogástalanul működő kéményt szabad használni, amelynek járatába nincs éghető anyag beépítve, illetve amelynek tisztítását és felülvizsgálatát használatba vétel előtt, és azt követően minden évben ennek elvégzésére jogosult szolgáltatóval elvégeztették. Az égésterméket füstcsövekkel elvezető készülékek esetében tökéletesnek kell lennie a csövek állapotának, azok illeszkedésének, és a falhoz történt rögzítésének.

Az üzembe helyezett készüléket annak teljesítményének megfelelő kéménybe szabad csak csatlakoztatni, és nemcsak a készüléket, hanem magát a fűtőberendezések karbantartásáról, műszaki felülvizsgálatáról gondoskodni kell. A szilárd tüzelőanyaggal – szénnel, fával működő – kályhákat, kandallókat – nem szabad felügyelet nélkül működtetni, ha mégis magára kell hagyni a berendezést, el kell zárni a légutánpótlást.


Engedjék be a kéményseprőt – nemcsak szerencsét, biztonságot is hoz!


A kéményseprők tapasztalatait összefoglaló Szenkovszky István, a Szegedi Kéményseprő-ipari Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: új problémát jelentenek az újból üzembe helyezett kémények, illetve a hétvégi házak, illetve melléképületek kéményei, illetve az, amikor egy átalakítás során nem győződhetnek meg arról, hogy a munkák megfelelően történtek-e. A cég kirendeltség-vezetője, Király József a fűtőberendezések levegőellátásának problémáját emelte ki. Mint kifejtette, egy 24 kilowattos gázkazán 40 köbméter levegőt igényel óránként, míg egy kilogramm fa elégetéséhez 7-8 köbméter levegő kell, és talán kevesen tudják, hogy egy lakásban működő szagelszívó óránként 600 köbméter levegőt szív el, amit pótolni kell a külső levegő bejuttatásával. Ellenkező esetben a szagelszívó hatására a tüzelőberendezés kéményében megfordul a huzat, és a kéményből az égéstermékkel szennyezett levegő kerül vissza a lakótérbe. Ezek az esetek okozhatják a szénmonoxid mérgezéses esetek egy részét.

Előfordul az is – osztotta meg tapasztalatait Király József –, hogy tervezés és engedélyezés nélkül kötnek be több berendezést – gázkészüléket és kályhát – egy lakásba, és mivel egy kályhának erősebb a huzata, a gázkészülék kéményéből fogja visszaáramoltatni a szennyezett levegőt, amelyre a tavalyi évben volt is példa.


Berendezések a biztonságunkért


A sajtótájékoztatón a kirendeltség-vezető a szénmonoxid érzékelőknek két típusát is bemutatta. Mint elmondta, az olcsóbb berendezésnél előfordul, hogy akár a helyiségben használt dezodorra, vagy párára is jelzést ad, míg a magasabb áron kapható készülék valóban csak a magasabb CO-szint esetén jelez.

Király József szólt arról is, hogy a modern gázkazánok rendelkeznek úgynevezett deflektorral, amely a füstgáz visszaáramlás esetén leállítja a készüléket. Azonban ez nem minden esetben jelent védelmet – figyelmeztetett a szakember, rámutatva: ha a kazán hőcserélője szennyezett lesz, a védelem nem fog működni.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben korábban nem használt kéményt ismét üzembe kívánnak helyezni, azt csak a kéményseprők által végzett vizsgálat után tegyék, és arra kérte a lakások tulajdonosait, hogy az évente kötelező vizsgálatok alkalmával tegyék lehetővé a kéményseprők bejutását a lakásokba.


Az országos szervezet után a megyében is lesz Tűzmegelőzési Bizottság


– Megalakult az Országos Tűzmegelőzési Bizottság – tájékoztatta a sajtó munkatársait Szatmári Imre tű ezredes,  hozzátéve: rövidesen megalakításra kerül a Csongrád Megyei Tűzmegelőzési Bizottság is. Az országos grémium elnöke dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója, míg a megyei szervezetet a megyei katasztrófavédelmi igazgató fogja vezetni. A Katasztrófavédlem a korábbi években is rendezett pályázatokat gyermekeknek, kiadványokkal segítette a lakosság tájékoztatását, és a most létrehozandó szervezet fő célja is szervezet célja a prevenció, azonban ezt a célt csak akkor érheti el a bizottság, ha ebben a megye szakemberei is feladatot vállalnak. Az igazgató kérte a sajtó segítségét, hogy a szervezet munkája minél nagyobb nyilvánosságot kaphasson, hogy a szervezet elérhesse célját: a lakosság biztonságának fokozását, életének és javainak megóvását.

Arany-Tóth Attila szóvivő (Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság