Folyik a felújítás a vásárhelyi Erzsébet Kórházban. A dr. Kallai Árpád főigazgatóval készült beszélgetésünk során azonban kitértünk a további fejlesztésekre, a kakasszéki intézmény sorsára és szóba került a makói kórházzal alakuló együttműködés is.

Május közepén a makói kórházban tartott sajtótájékoztatóján dr. Kallai Árpád, a vásárhelyi Erzsébet Kórház főigazgatója, és Mészáros János, a Térségi Egészségszervezési Központ (TESZK) vezetője bejelentették: megmaradhat a hagymavárosban a szülészeti és nőgyógyászati ellátás. Az egészségirányításban július elsejével bekövetkezett változások kapcsán dr. Kallai Árpádot arról is kérdeztük: hogyan sikerült ezt a feltételt biztosítani.

– Az intézményi integráció bizonyos lépései július elsejétől megszülettek, amelynek köszönhetően a szülészeti-nőgyógyászati ellátás változatlanul folyik Makón. A vásárhelyi és a makói kórház megállapodást kötött, amelyben rögzítettük: a július elsejétől duplájára nőtt vásárhelyi ágyszámok terhére Makón, helyben oly módon, hogy a Diósszilágyi Sámuel Kórház ebben közreműködője a vásárhelyi Erzsébet Kórháznak. Ez a döntés szorosra fűzte a két intézmény kapcsolatát, és elindult az a közös gondolkozás, amely a párhuzamosságokat igyekszik kiszűrni, és célja az integráció előnyeit megvalósítani.

– Mi változott meg július elsejétől a vásárhelyi kórházban?

– Nemcsak a vásárhelyi kórházat, hanem az egész egészségügyi ellátó struktúrát érinti a változás. Azonban mégis azt kell mondjam, hogy a vásárhelyi ellátási formákat lényegében nem befolyásolja ez a változás. Azokat a területek, ahol a kórházunk ellátást biztosított hosszú idő óta – belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, neurológia, illetve a gyermekgyógyászat – intézményünkben fekvőbeteg ellátási formában továbbra is elérhető, de megmaradta a krónikus szakmák, és a kakasszéki gyógyintézet is az eddigihez hasonló formában működik tovább. Ami változás – és ez bővülést jelent – hogy bizonyos szakmai területeken magasabb szinten tudunk dolgozni tovább, mivel bonyolultabb esetek ellátására is minősített bennünket az egészségügyi kormányzat.

– Ezekben mi változott?

– A korábbinál nagyobb számú lakosság tartozik hozzánk, erre jó példa, hogy a belgyógyászati ellátás tekintetében a mindszentiek ismét vásárhelyen kaphatják meg ezt az ellátást, amely korábbi helyzetnek rossz emlékére valamennyi vásárhelyi emlékszik. De bővült a gyermekgyógyászat ellátási területe is, hiszen a szentesi és a makói kistérség is kettes ellátási szintjének biztosításával – azaz bonyolultabb esetek ellátásával – az Erzsébet Kórházat bízta meg az egészségügyi tárca.

– Mivel érdemelte ki ezt a vásárhelyi kórház?

– Ez természetesen nem arcra megy, hanem a kórház és annak kollégái által végzett munka minőségi mutatói alapján született a döntés, amelyben az is szerepet játszott, hogy az önkormányzat, mint fenntartó komoly fejlesztési támogatásban részesített bennünket.

– Milyen jelentőséggel bír a július elseji dátum?

– Egy fontos határidőhöz értünk, ám ez nem egy folyamat lezárását jelenti az egészségügy dinamikusan változó világában, amelyben az intézmények képét nem a verseny, hanem az ésszerűen meghozott döntések formálják. Az államtitkárságon is úgy fogalmaztak, hogy ez az állapot egy kiindulópontja egy új rendszernek, amely tovább csiszolódhat. Elképzelhető változás abban is, hogy egy település lakossága egy-egy ellátást hol kapjon meg, hiszen ha változás áll be abban, hogy egy településről könnyebben elérhetővé válik a közlekedési rendszer változásával egy másik ellátó kórház, akkor ehhez a rendszer alkalmazkodni fog.

– Mit jelent a térség kórházainak, hogy az állami rendszerhez tartoznak július elseje óta?

– Az egyetem klinikája minisztériumi fenntartásban működik, de a vásárhelyi, a makói és a szentesi kórházak – és az azonos távolság miatt az orosházi kórházat is ide sorolnám – közös fenntartóval működnek. Ennek pedig azt kell eredményeznie, hogy közöttük összehangolt együttműködés alakuljon ki, amelyre a közös fenntartás garanciát jelent. Ez nem jelenti azt, hogy a vásárhelyi önkormányzat ne lett volna jó gazdája a kórházának – ennek ellenkezőjét számos tény bizonyítja -, azonban tudok számos olyan ellenpéldát, most meg nem nevezve ezeket a településeket, amely a nem megfelelő együttműködés miatt nehezítette az ott élők ellátását és az adott intézmény működését, és meggyőződésem, hogy ez a forma az adott önkormányzatnak sem volt jó. Ezt a rizikófaktort az új rendszer kizárja, és bízom benne, hogy az új fenntartó is legalább olyan jó gazdája lesz az intézménynek, mint a vásárhelyi önkormányzat volt. Az immár egy fenntartóhoz került intézmények közötti együttműködés viszont előnyt szülhet – mind az intézmények, és természetesen a betegek számára.

– A vásárhelyi közgyűlésen elhangzott: nem szakad meg a kapcsolat a város önkormányzatával július elseje után sem.

– Nem is lenne ésszerű, hiszen ebben a városban élünk, az itt élő embereket látjuk el, és az önkormányzat ezeknek az embereknek az érdekeit fogja képviselni, és az itt élő emberek fizetik azt az adót is, amelyből az állam fenntartja az intézményrendszert, és az önkormányzaton keresztül tudják az itt élők legegyszerűbben megfogalmazni elvárásaikat. Továbbra is részt kívánok venni azokon a fórumokon – így a vásárhelyi testület közgyűlésein -, ahol megfogalmazódnak azok a döntések, amelyek a város sorsát befolyásolják, és azok az elvárások, amelyeknek az Erzsébet Kórháznak meg kell felelnie. És az itt elhangzottak szerint tudok javaslatot tenni az új fenntartó felé, hogy esetlegesen milyen módosításoknak segítenék azt, hogy munkánkkal az itt élők elégedettek legyenek.

– Milyen esetekben lehet fontos az önkormányzattal meglévő kapcsolat?

– Tipikusan ilyen a fejlesztések esete. Eddig is nagyon sok segítséget kaptunk a várostól a fejlesztések szervezésében, vagy a műszaki paraméterek kidolgozásában. A műszaki tervek elkészítésére nincs apparátusa a kórháznak, de ezeket a terveket nem a fővárosi, vagy a kecskeméti TESZK központ szakembereinek kell megfogalmazni és kidolgozni, hanem inkább azoknak, akik ebben eddig is sokat tettek, és a legjobban ismerik a helyi igényeket és lehetőségeket.

– Most is folynak fejlesztések a kórházban.

– Igen jelentős uniós forrás érkezett intézményünkhöz erre a célra, de abban bízom, hogy mindez csak eleje egy hosszú távú fejlesztési koncepciónak. Időszerű volt az épületek felújítása, az „A” épület – amelyben a belgyógyászat, sebészet és szülészet-nőgyógyászat, valamint a diagnosztika is találhatóak – felújítása már folyik, de az eddig megszerzett forrásokat további uniós pályázatokon való indulással kívánjuk gyarapítani. Célunk, hogy a következő 50-100 évre egy olyan infrastruktúra jöjjön létre, amely maradéktalanul megfelel a kor elvárásainak. Azonban ennek a kihívásnak csak a várossal közösen tudunk megfelelni.

– Milyen munkák zajlanak most az Erzsébet Kórház területén?

– A kórház most teljesen fel van dúlva, amely rendetlenségnek is tűnhet az intézmény udvarán, de már a vége felé járunk annak a beruházásnak, amelyet augusztus végén tervezünk befejezni. Ennek eredménye az említett „A” épület energia-racionalizálása, azaz kicseréljük a nyílászárókat, a kazánokat, új rendszer látja el a fűtést és a meleg víz szolgáltatását. Jogos panasz volt például, hogy a nőgyógyászaton időnként nem volt eléggé meleg a meleg víz, amelynek oka, hogy a kórház korábbi fejlesztései során egy nehezen átlátható rendszerben jutott el a víz erre az osztályra, és már nem volt megfelelő a hőmérséklete. Az építés során feltárjuk ezeket a vezetékeket, és új, célirányosan futó szakaszokkal megoldjuk ezt a gondot. Ennek a munkának mintegy kétharmadával már végzett is a kivitelező.

– Egy átalakítás kényelmetlenséggel is jár.

–Valóban, ráadásul ezt a munkát egy működő kórházban kell elvégezni. Azonban az együttműködés jó az építőkkel is, és betegeink is türelmesek, és kollégáink is igyekeznek alkalmazkodni. A feladat nem kicsi, hiszen a fél épületet be kell zárni, osztályokat kell átkötöztetni, miközben súlyos eseteket látunk el, műtétek zajlanak és intenzív osztályos ellátás is folyik, de a diagnosztika is itt működik. Ezt a feladatot csak a munkája iránt elkötelezett közösséggel és türelmes betegekkel lehet jól elvégezni.

– Rövidesen indul egy másik pályázati eredmény megvalósulása is.

– Egy másik, több mint 600 milliós pályázatnak köszönhetően az alagsor teljes felújítása során kialakítunk egy bázist a szennyes és tiszta ruha cseréjére egy olyan, óriási öltözővel, amely a teljes személyzetet el tudja látni, illetve cserére kerül a sterilizáló. Ezen túl kialakításra kerül egy teljesen új, központi betegirányítási rendszer is.

– Ez utóbbi milyen változást jelent betegeknek és hozzátartozóknak?

– Meg fog változni az épület profilja is, hiszen az épület közepén lesz egy felfutó rámpával a központi bejárat. De változás lesz, hogy az osztályokra a járó betegek nem juthatnak be olyan könnyen, mint eddig. Persze, a látogatás lehetőségét biztosítani fogjuk a hozzátartozóknak, de az, hogy a járó betegek a fekvőbeteg osztályokon közlekedjenek, nem felel meg a higiénés és a szakmai elvárásoknak sem. De kiszélesítjük az épületet az alapoktól – és ehhez kellenek majd az újabb források, hogy nyugati és keleti irányban is kibővülhessen ez az épület, és az osztályok teljes megújítása is ebben az ütemben valósulhat meg.

– Mennyi pénz az, amelyre ezekhez a munkákhoz szükség van?

– Az első két ütemre csaknem egymilliárd forint áll rendelkezésre, amelyből már látható változásokat sikerül megvalósítani. De adósságunk még a vásárhelyiek felé – és ezt szándékomban áll megvalósítani -, az a járó beteg ellátásra alkalmas épület kialakítása lesz. Nem új épületet építünk, hanem a „B” épületet – amelyben most a gyermekosztály és a járó beteg ellátások most is működnek – korszerűsítjük. Itt, a tetőtérben működik a labor, amelynek emlékezetes felrobbanását követően az épület egy része már korszerűsítve lett, de szükség lesz gépészeti felújításra, hiszen többször volt itt csőtörés -, de kialakítani tervezünk egy modern fogadóteret, új liftet, és valamennyi szinten a kornak megfelelő körülményeket.

– Mi a helyzet Kakasszéken?

– Sikeresen pályáztunk 280 millió forintra, amelyből ott a jelenlegi épület tetőterében egy húsz ágyas, úgy nevezett nappali kórházat alakítunk ki, így persze az épület új tetőszerkezetet is kap. A nappali kórházi ellátás lényege, hogy a betegek csak napközben tartózkodnak itt, és vannak ágyak, amelyeken biztosított a kezelések között a pihenésük, de a nap végén hazatérnek otthonukba, és a kezelés másnap újra folytatódhat. Ez egyébként a mozgásszervi rehabilitációban egy szokványos ellátási forma, de emellett folytatódik a most is meglévő 99 ágyon a bent fekvő ellátás eddigi rendszere a háromhetes turnusokban. És itt is az önkormányzat lobbi erejét kértük, hogy a most keskeny bekötőút kerüljön kiszélesítésre, és fontos lenne, hogy buszközlekedés egészen az intézmény kapujáig megoldott legyen. Ezt indokolja a már most is ott folyó munka, az ezután bekövetkező bővítés, és mindez az ott élő kakasszékiek érdekeit is szolgálni fogja.

Forrás: promenad.hu