A székkutasi emberek 2010 tavaszán Lázár János országgyűlési képviselővel kötöttek szerződést, aki vállalta, hogy segíteni fog a helyieken – emlékezett vissza Szél István polgármester a négy évvel ezelőtti választásokra. A 2014-es parlamenti választások előtt készült interjúnkban az azóta eltelt időszakot tekintjük át.
Sz. I.: Visszagondolva és az elmúlt évek eseményeit, fejlesztéseit sorra véve úgy látom, hogy Magyarország kormánya és a térség országgyűlési képviselője, Lázár János jó szövetségese, volt a székkutasi embereknek. Orbán Viktor kormányának jóvoltából olyan mértékű támogatáshoz jutott Székkutas – közel hárommilliárd forint értékben -, amennyit nemhogy a rendszerváltás óta, de az elmúlt 40-50 évben sem kapott a község. Mindehhez hozzá kell számítsuk azt is, hogy a kormány átvállalta azt a 41,3 millió forint adósságot is, amelyet Székkutas a korábbi időszakokban felhalmozott.
Sz. H.: Mivel kezdte meg a munkáját négy éve a frissen megválasztott kutasi képviselőtestület?
Sz. I.: A 2010-es választásokat követően az akkor felállt, új székkutasi testület megvizsgálta, hogy lehetne még élhetőbbé tenni Székkutast. Ebben az a cél vezérelt bennünket, hogy a fejlesztési irányok egyértelmű kijelölésével, a munkahelyteremtés lehetőségeinek bővítésével, és egy élhetőbb környezet megvalósításával tegyünk azért, hogy a község megőrizze megtartó képességét. Elsődleges fontosságúnak tartom a település jövőjére nézve, hogy minél kisebb legyen az elvándorlás. Ehhez pedig fejlesztésekre van szükség.
Sz. H.: Hogyan hatott a településre a korábbi adósságok átvállalása a kormány részéről?
Sz. I.: A helyzet egyértelmű. A költségvetésben az eddig törlesztésekre szánt összeget, az adósságátvállalás után saját fejlődésünkre tudjuk fordítani. Ebben az évben 25 millió forintot tudtunk fejlesztésekre fordítani a bevételekből, mégpedig úgy, hogy a nyertes pályázati összegek melletti önrészt finanszíroztuk belőle. Tudom, hogy vannak a településen olyanok, akik az uniós csatlakozást kudarcként élték meg, de arról nem szabad megfeledkeznünk, hogy a Székkutason megvalósuló fejlesztések nagyrészt uniós támogatásokból jönnek létre.
Sz. H.: Hogyan áll össze ezeknek a fejlesztéseknek az anyagi háttere?
Sz. I.: Természetes, hogy egy helyi közösség hozzájárul a fejlődéshez a befizetett adóival és azzal a munkával, amelyet ezekhez biztosít. Székkutas azonban egyedül nem képes arra, hogy ilyen mértékű beruházásokat egyedül saját bevételekből finanszírozzon. Ki kell jelenteni, hogy a kormánnyal történő sikeres együttműködés, és az Európai Unióból érkező források sokat jelentettek Székkutas infrastruktúrájának fejlesztésében.
Sz. H.: Ön hogy látja, a magyar politika hogy képviselte Brüsszelben a hazai érdekeket?
Sz. I.: Ennyire határozottan és karakteresen még soha nem képviselték hazánk érdekeit az uniós tárgyalóasztalnál. A magyar kormány sem Brüsszelnek, sem Washingtonnak nem hunyászkodott meg, hanem mindig kiállt a magyar érdekek és a magyar emberek mellett.
Sz. H.: Ez a hatalmas összeg, amelyet említett, mit is jelent a község számára?
Sz. I.: A fejlesztés nyomai már szemmel követhetők a településen, de 2015 őszére Székkutas nemcsak az alapinfrastruktúra szempontjából újul meg teljesen – gondoljunk csak az ivóvíz minőségének javítására, vagy a szennyvíz elvezetésére –, hanem azok a közösségi terek és közösségi intézmények is, ahol az itt élők idejüket tartalmasan eltölthetik, szintén teljes egészében meg fognak újulni. Ez mind azt szolgálja, hogy Székkutas élhető település legyen, hiszen a testület érdeke is az, hogy az emberek, különösen a fiatalok itt maradjanak, ne kelljen azért elmenniük, mert a község nem tudja számukra a szükséges szolgáltatásokat biztosítani. Így viszont olyan körülményekhez juthatnak az itt élők, amelyek kielégíthetik az igényeiket.
Sz. H.: Hogy sikerült mindezt elérni?
Sz. I.: A munkából mindenki kivette a részét. Azt azonban látni kell, hogy eredményes csak az lehet, aki kiáll a települése és az ott élő polgárok érdekében. Ebből következik, hogy a polgármesternek és az országgyűlési képviselőnek is csak egy célja lehet: az őket bizalmukkal felruházó közösség tagjainak megalkuvást nem tűrő szolgálata.
Sz. H.: Hogy segítette a változást a település országgyűlési képviselője?
Sz. I.: Lázár János országgyűlési képviselő megvalósította azt, amit a székkutasiak kértek tőle és amit megígért. Meggyőződésem, hogy az itt élők továbbra is számíthatnak Lázár Jánosra, ha bizalmat szavaznak a következő évekre neki. Lázár János segítségével minden korábbit meghaladó fejlesztés valósult meg Székkutason és megtörtént a település adósságának átvállalása is. Meggyőződésem, hogy az itt élők továbbra is számíthatnak rá, ha bizalmat szavaznak a következő évekre neki. Úgy gondolom, hogy Lázár János eddig is bizonyított és a jövőben is rá van szükségünk, mint a térség országgyűlési képviselőjére.
Sz. H.: Ezek szerint választóvonalat jelent Székkutas történetében a 2010-es esztendő?
Sz. I.: 2010-ig a székkutasi közéletet a „merjünk kicsik lenni” politikája határozta meg. Azóta változott a helyzet. Határozottabban próbáljuk képviselni Székkutas érdekeit mind térségi, mind országos szinten. A térség más településeivel, nagyobb városaival is jó viszonyt sikerült kialakítani, együttműködésünk konstruktív volt az elmúlt években. Számos esetben tudtunk együtt dolgozni, közös ügyek mentén. A siker nem is maradt el.
Sz. H.: Hogy fogadta a székkutasi közösség ezt a változást?
Sz. I.: Bár a korábbi évtizedek alatt a település vezetői mást gondoltak a jövőről, a székkutasiakban még mindig élnek azok a hagyományok, amelyeket a település nagyjai, Gregus Máté, Temesváry Imre, vagy Maczelka Gábor képviseltek. A régiek erényeiből érdemes példát merítenünk, hiszen sokat tanulhatunk az ő hozzáállásukból.
Sz. H.: A jövő záloga a fiatalság, akiknek a színvonalas oktatás adhat lehetőséget. A helyi iskola képes ezt megadni számukra?
Sz. I.: Polgármesterként azzal a megdöbbentő ténnyel kellett szembesülnöm, hogy nemzeti ünnepünkön a felső tagozatos diákok nem énekelték a Szózatot. Ez ma elfogadhatatlan. Remélem csak a félénkség, a rossz beidegződés miatt nem énekelték. Sikeres magyar jövőt a Himnusz és a Szózat ismerete nélkül nem lehet építeni. Emellett megfelelő színvonalú pedagógusi munka és odafigyelés is szükséges. A mai kor kihívásainak megfelelő oktatásra-nevelésre van szükség egy községi iskolában, hogy a diákok használható tudással tudjanak tovább lépni az életben. A nemzet jövőjét csak céltudatosan és igaz magyar hittel lehet felépíteni. Az iskola fejlődik, a tankerület jó gazdája az intézménynek, és remélem, hogy ez így is fog maradni.