Politikai össztűz alá vette az ellenzék Lázár János országgyűlési képviselőt, a Fidesz alelnökét. Megjelent az állami tulajdonú földek bérlőinek névsora. A nyertesek között van a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. A cég tulajdonosa Lázár János rokona. A honatya szerint az ellenzék országos politikai össztüzet indított ellene. Az interjúból kiderül, hogy korábban volt olyan cég, aki 10 forintért bérelt egy hektárt. Hogy mi változott és mire a nagy felzúdulás?

Promenad.hu: Megjelent a promenad.hu-n az állami földterületeket bérlők névsora. Az elmúlt időszakban is lehetett állami tulajdonú földterületeket bérelni, most egyszerre miért került ez a politika és a sajtó célkeresztjébe?

Lázár János: Valószínű azért, mert lassan megszületnek az eredmények. A magyar állam 250 ezer hektárnyi termőföld újrapályáztatásáról döntött. Ezek a szerződések eredetileg 2017-ben jártak volna le. Az állam a gazdasági felkészülés érdekében úgy döntött, hogy a pályáztatást 2013-2014-ben megejti, ez lassan befejeződik. Csongrád megye ebben az élen jár, hiszen Szentes és Hódmezővásárhely környékén nagyon jelentős földterületek kerültek kiírásra. A korábban például a Pankota Zrt. által használt földterületek, vagy itt Hódmezővásárhelyen a Hódmezőgazda Zrt. által használt területek, vagy Makó térségében a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. által használt területek kerültek az állam részéről meghirdetésre.

Az államnak az a célja,  nem csak pályáztatja ezeket a földeket, hanem lehetőség szerint a korábbi bérlők számánál többen béreljék ezeket a területeket, illetve, hogy családi gazdaságok, állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok, fiatal gazdák kapjanak lehetőséget. Hódmezővásárhelyen ez a pályázati eljárás sikeresen zajlott, ugyanis óriási az érdeklődés. A nyilvánosságra került adatokból tudjuk, hogy vannak olyan földterületek, ahol húszszoros a jelentkezés egy parcellára, ez messze meghaladja az országos érdeklődésnek az átlagát.

P.hu: Eddig hogy ment az  állami földterületek bérlése, és most mi változott?

L. J.: Ezeket a földterületeket, amelyek az állam tulajdonában voltak, az elmúlt húsz évben döntő mértékben a nagyüzemek használták. A mezőgazdasági nagyüzemek a rendszerváltozás után privatizálásra kerültek - részben vagy nagy részben- Vásárhelyen erre a Hódmezőgazda Zrt. története ismert és jó példa. Az állami tulajdonú a földterületeknek elsöprő többségét nagygazdaságok bérelték és bérlik jelenleg is az országban ás vannak külföldi tulajdonban lévő nagygazdaságok is. A legszélsőségesebb példa egy német cég: 99 évre szerzett meg tízezer hektárt a Balaton mellett az 1990-es évek elején és 10 forintot fizet hektáronként bérleti díjat, miközben ma, aki az állammal szerződést köt 1250 forint/a.k. bérleti díjat fizet.

A jelenlegi kormánynak az a célja, hogy az eddigi nagyüzemi használók helyett több családi gazdaság kapjon lehetőséget. A kormány azt szeretné, hogy a mostani 50 százalék nagyüzem és 50 százalék kisgazdaság helyett, 80 százalékra emelkedjen a kisgazdaságok száma és 20 százalék nagyüzem maradjon,  tiszteletben tartva a nagyüzemek integritását és gazdasági szerepét. Azt a nézetet valljuk, hogy társadalmilag hasznosabb, ha több ember kezében van a föld. Nagyon fontos, hogy megkezdtük az átrendezést és komoly sikereket értünk el, hiszen Hódmezővásárhelyen látszik, hogy a Hódmezőgazda Zrt. pályázatai mellett sok családi gazdaság és magángazdaság pályázott. Ezzel szemben vannak olyan területek – mint Makó térsége -, ahol nem volt jelentős a pályázható földterületekre az érdeklődés. A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. 1350 hektár földet nyert pályázaton és ebből 1200 hektárra más nem pályázott.

P.hu: Az adatok nyilvánosak voltak?

L. J. : Minden nyilvános volt. A pályáztatás nyilvánosan zajlik, a felhívás és a feltételek. Sőt, azt javasoltam a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. vezetésének, hogy az általa nyert pályázatokat tegye nyilvánossá, hozzáférhetővé, az interneten, a cég honlapján ez elérhető lesz. Meg lehet nézni, hogy a nyertes cég mit vállalt a pályázat sikere érdekében. Én azt hiszem, hogy a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. Hódmezővásárhelyen ismert, mint ahogy a közeli rokonom, Gyapjas Károly vezérigazgató úr is. Ebben nincs új információ. Nagyon sok embernek ad munkát a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. Kiváló gazdaság, kétezer szarvasmarhájával az ország egyik legjelentősebb tejtermelője, valamint úgyszintén az ország fűszerpaprika termesztésének 40-50 százalékát is a cég adja. Nagyon komoly gazdasági eredményeik vannak. Azt nem tudom, hogy mekkora szerepe volt ebben annak, hogy az ott dolgozók döntően Makóiak, Földeákiak, Óföldeákiak. Lehet, hogy azért nem pályáztak környékbeliek, mert ott dolgoznak azok, akik mezőgazdasággal foglalkoznak.

P.hu: Eddig Hódmezővásárhely környékén a Hódmezőgazda Zrt. bérelte a legnagyobb földterületet az államtól. Tudjuk, hogy mennyiért? Ez változik?

L. J: Ezek a típusú cégek mint például a Hódmezőgazda Zrt., korábban néhányszáz forintért bérelték a területeket. A bérleti díjat 2010 óta megemeltük. Nagyságrendileg 1250-1300 forint a bérleti díj aranykoronánként.

Hódmezővásárhelyen jelentős volt az érdeklődés és a pályázati feltételek szerint, Hódmezővásárhelyen a családi gazdaságok, fiatal gazdák, egyéni egzisztenciák fognak előnybe részesülni. Ez nem jó hír a Hódmezőgazda Zrt számára, az viszont egy fontos hír, hogy a Hódmezőgazda Zrt.-nek felajánlotta a kormány - és ezt ma is tartjuk- hogyha be kívánja fejezni az állattartó tevékenységet az állattartó telepeken, akkor ezeket a magyar állam átveszi, korrekt elszámolás mellett és utána a vásárhelyi és környékbeli gazdákkal együtt megpróbálja ezeket működtetni, tehát van arra is konstrukció, hogy a munkahelyek hogyan őrizhetők meg.

Az állami földek mellett Hódmezőgazda Zrt privát földeket is bérel, legalább 3000 hektárnyi privát földet, tehát attól hogy az állami földeket esetleg vásárhelyi gazdák fogják megkapni, Hódmezőgazda Zrt.-nek marad földterülete.

P.hu: Van önnek rokona a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt-ben, és milyen kapcsolatban áll a céggel?

L.J: Hódmezővásárhelyen közismert tény, hogy 2000 óta dolgozom a cégben. Még nem voltam polgármester, amikor már ott dolgoztam. Az akkori polgármester elődöm hozzájárulásával az volt a második munkaviszonyom.

Mezőgazdász családból származom, tehát ebben semmiféle új információ nincs. Az igazgatósági tagságomat megőriztem, amíg lehetett és az igazgatósági tagságba mindig a munkavállalók választottak be és nem a tulajdonosok delegáltak.

2012-ben az igazgatósági tagsági munkámról le kellett mondanom, időközben részvényes lettem, két százalék részvényem van a Gorzsa Zrt.-ben, ami nem ügydöntő, és nem titok, mint az sem, hogy közeli rokonom ennek a cégnek a meghatározó többségét birtokolja, ő a főtulajdonos.

Én ebben semmi kivetnivalót nem találok. Mint abban sem, hogy ha valaki adott esetben sikeres. Gyapjas Károly úr lassan 50 éve ennél a cégnél dolgozik. Nem hiszem, hogy az ő szakmai pályafutását, felkészültségét bárki is kétségbe vonná.

Magyarország egyik legsikeresebb mezőgazdasági vállalkozásáról van szó, így Gyapjas úr az egyik legsikeresebb mezőgazdászáról, a szakmában az ő tekintélye nem megkérdőjelezhető.

Ez helyben nem ügy, mert a helyiek, nagyüzemben gazdálkodók, agrármérnökök, nagyüzemi vezetők, akik ismerik Gyapjas Károlyt, pontosan tudják, mit csinál a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. Sok magánszemély is bérbe adja a földeket nekik és ők tudják, hogy pontosan fizet, a Zrt., korrekt vállalkozás, tisztességes munkáért, tisztességes bért fizet. Az, hogy én a Gyapjas úrnak rokona vagyok, szerintem most neki inkább istencsapás mint szerencse.

P.hu: Makó környéki pályázható földterületeken, ahol jelentős bérleményekhez jutott a Gorzsai Zrt, volt-e más pályázó?

L.J.: 80-90 százalékban a Gorzsai Mezőgzadasági Zrt. egyedül pályázott az adott földterületekre.

P.hu: Ön a nyilatkozataiban politikai támadásként értékeli az ellenzék reakcióit?

L.J.: Másképp nem lehet ez megélni. Ez csak politikai támadás. Nem lehet más, mert ha a Gorzsai Zrt. 200 hektár földet nyert volna, akkor is megtámadtak volna, és nem azért mert Vásárhely parlamenti képviselője vagyok, hanem sokkal inkább azért mert Orbán Viktor mellett dolgozom, vagy mert a Fidesz alelnöke vagyok. Ezek a támadások akár személyes jellegűek, akár gazdasági jellegűek, mind erről szólnak, ehhez meg hozzá kell szokni, ez a választási kampány része.

Azért azt világossá kell tenni, hogy Földeákon, Óföldeákon, Makón, vagy Gorzsán azért nyert a Gorzsa Zrt. , mert más nem pályázott. Ebből a szempontból korrekt az eljárás és tiszta a lelkiismeretünk. Ráadásul korábban is mindenkinek felhívtam a figyelmét, többször, hogy pályázzon, nemcsak Hódmezővásárhelyen, hanem a környező településeken is. Vásárhelyen még egy pályázatokat író, illetve pályázatírást segítő irodát is létrehozott az önkormányzat.

A Hódmezőgazda Zrt-vel nem alakult jól a város viszonya az elmúlt tíz esztendőben, mi nem értettünk egyet a cég privatizációjával, tiltakoztuk ellene. Nem tartom helyes dolognak, hogy azok a földek, amik Hódmezővásárhelyen vannak fizikailag, azok Hódmezővásárhelyhez nem kötődő embereket gyarapítsanak.

A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosai hódmezővásárhelyiek, illetve 20 kilométeres körzeten belül laknak, míg a Hódmezőgazda Zrt. tulajdonosainak semmi köze a városhoz. Azt gondolom, hogy az a föld, amit ma a Hódmezőgazda Zrt. használ, az a vásárhelyieket kell, hogy gyarapítsa és gazdagítsa, mert ha a Hódmezőgazda Zrt. vidéki, vagy budapesti tőketulajdonosai, bankárok, vagy uzsorások gyarapodnak és gazdagodnak a hódmezővásárhelyi földből, ez csak azt jelenti, hogy a vásárhelyiek szegényebbek lesznek ennyivel.

Forrás: promenad.hu