Fellélegezhettek a vadak, ezúttal nem rájuk, hanem papírra rajzolt másaikra lőttek a Székkutasi Petőfi Vadásztársaság tagjai. A vadászok a tavaszt köszöntötték egy családi nap keretében, a légpuskás lőversenyen kívül számos kötetlen programmal, finomabbnál finomabb ételekkel várták a szervezők a társaság tagjait és családjukat.

Pontban tíz órakor felharsogtak a vadászkürtök, ám ezúttal nem a vadászat kezdetét jelezték, hanem az összegyűlt vadászokat és barátaikat köszöntötték. A Székkutasi Petőfi Vadásztársaság vezetősége immár harmadik alkalommal, minden évben megszervezi tagjai számára az egész napos programsorozatból álló majálist. Május 18-án, szombaton az előző napi hűvösnek, esőnek már nyoma sem volt, kellemes tavaszi idő fogadta a vadásztársasághoz kilátogatókat. A programfelelős, mint minden évben, így idén is Dudás Ferenc, a társaság titkára volt.

- A mai rendezvényünket azért szervezzük meg évről, évre, mert mi vadászok, csak a társasvadászatok alkalmával találkozunk, ami október közepén kezdődik és február végéig tart. Hiányérzetünk támadt, hogy ebben a szép, tavaszi időben már nem tudunk találkozni, ezért három évvel ezelőtt felmerült egy közös, családi majális ötlete. Ezekre az alkalmakra a társaság tagjai, a családjuk, és vadászbarátok jönnek el, így közel százan ünnepeljük a tavaszt - mondta el Dudás Ferenc.

 A nap egyik fénypontja a vadászok által készített házi szalámik versenye volt. A finomságok között akadt a hagyományos, házi sertésből és szarvasból készült csemege is. Összesen tíz szál szalámit kóstolhatott a szakemberekből álló zsűri, Kispál László és Herczeg Gábor vendéglátósok, Kerekes László és Kerekes Tibor hentesek és laikusként, Egyed Béla. Érdekesség, hogy a szalámi kóstolásnak is szabályai vannak, érdemes minden egyes falat előtt trappista sajtot is enni, mert az közömbösíti az ízeket, így könnyebben szétválasztható két ízvilág – tudtuk meg Kispál Lászlótól.

A zsűri tehát így, szakszerűen és alaposan végig kóstolta a finomságokat végül döntés született: a legízletesebb szalámit Kőrösi Ernő készítette, de nem sokkal kapott kevesebb pontot Szigeti László, a társaság elnökének szalámija, a harmadik helyen pedig Kerekes László csemegéje végzett. Természetesen a zsűri döntését követően bárki megkóstolhatta a finomságokat. Mindeközben az udvaron sült a hurka-kolbász, nem sokkal később készült a flekken, és a csirke. Nem túlzás tehát ha azt mondjuk, mindenféle finomság akadt, ami szem-szájnak ingere. Aki pedig már megtöltötte a hasát, jelentkezhetett biliárd vagy csocsó versenyre, és persze nem vadászoknak szóló rendezvényről lett volna szó, ha nem lehetett volna lőni. Ezúttal azonban nem élő vadra, „csupán” lőlapra lehetett célozni. Ezt viszont bátran kipróbálhatták a fiatalabbak és a hölgyek is. A lövészeknek még segítsége is akadt, Döme, a pár hónapos német vizsla személyében, aki nagy lelkesedéssel csetlett-botlott a közelükben. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a légpuskadörrenéseknél még csak meg sem rezzent, még néhány hónap, és hű társa és segítője lesz a vadászatokon gazdájának.

A nap hátralévő részében pedig az önfeledt mulatásé volt a főszerep, a rendezvényen résztvevőket a Székkutasi Harmonika Klub két tagja, Gulyás Ferenc és Molnár Ernő szórakoztatta.

Forrás: promenad.hu