Székkutas község honlapja
Székkutas község honlapja
Székkutasi Hírek
Álláspályázat
PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY
PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY
PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY
PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY
Gregus Máté
a község alapítója
lete összefonódott Vásárhely-Kutas nevével. Jórészt neki köszönhhető, hogy virágzó tanynyaközponttá vált Kutas-puszta.
Az 1890-es évektől tagja volt a hódmezővásárhelyi törvényhatósági bizottságnak, ezért sokat tehetett - és tett is! - annak érdekében, hogy közigazgatási kirendeltséget létesítsen Kutason a város vezetése, és mint "a tanyai és apusztai lakosság ügyének önzetlen harcosa" ügyes "lobbizással" elérte, hogy vasútállomás, utóbb áruraktár, és állatrakodó épült, működni kezdett egy posthivatal, lett heti piac is.
Murgács Kálmán
zeneszerző, nótaszerző, előadóművész
epsiszentgyörgyön született, tanulmányait Budapesten végezte. 1920 után magyarnóta-csoportot szervezett és irredenta dalaival járta az országot a német megszállásig. Nyomtatásban négyszáznál is több dala jelent meg, országszerte közel 1600 hangversenyt adott, melyeken önmaga adta elő műveit. A második világháború után kitiltották Budapestről, így Szabó Kálmán néven az akkori Vásárhelykutason telepedett meg 1946-ban. Itt írta a tanyai, a falusi élet mindennapjairól, ünnepeiről szóló vidám dalait. Felnőtt és gyermek tanítványaiból zenekart szervezett, így adták elő szerzeményeit.
Dr. Temesváry Imre
közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő.
Magyar Parlament tagja 1922-től: a Pénzügyi Bizottság állandó előadója. Később Kincstári Főtanácsos. 1935-ben Horthy Miklós a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. 1939-től Hódmezővásárhely képviselője. Gazdag politikusi munkássága mellett figyelmet fordított az ország szociális problémáira. Budapesti tartózkodása mellett állandó lakhelye Hódmezővásárhely és Kutas maradt. Segítségével és közbenjárásával épült meg Kutason mind a katolikus, mind a református templom. Az ONCSA-házak megépítése is nevéhez fűződik.
Hugo Hartung
németajkúak körében a legismertebb magyar falu minden bizonnyal még ma is Vásárhely-Kutasipuszta, azaz a mai Székkutas. Az 1920-as években, diák korában a faluban vendégeskedett Hugo Hartung (1902-1972), akiből később ismert író lett. 1922-ben, az akkor 19 éves Hugo Hartung a falu orvosának, dr. Csiky Jánosnak a családjánál nyaralt a kutasi pusztán, és a német nyelv gyakorlásában segített házigazdája fiainak. Később, 1954-ben Kutaspusztai élményeit örökítette meg „Ich denke oft an Piroschka” (Gyakran gondolok Piroskára) című regényében. Mind a könyv, mind a belőle készült film híres lett. A regényt dr. Sipka Sándorné Serfőző Rózsa fordította le magyarra. Hugo Hartung könyve az egyetlen a világirodalomban, amelynek cselekménye a kutasi pusztán és környékén játszódik.
Szenti Jusztina
zenti Jusztina 1934. december 20-án született Hódmezővásárhelyen. A háború után el kezdett sportolni. Először a Falusi Dolgozók Szpartakiádja versenyén ért el kiemelkedő eredményt súlylökésben, de a gerelyhajító, diszkoszvető számokban is jól szerepelt. Hamarosan a megyei, majd az országos válogatott tagja lett. 1954-ben elvitték a híres Tatai edzőtáborba. Ott készítették fel, hogy Magyarországot képviselhesse először hazájában, majd Londonban az Angol-Magyar Nemzetközi Atlétikai Versenyen, 1955. augusztus 12-én, a MEDOSZ Országos Sportszövetség színeiben indult. Súlylökőként 1955-ben a magyar atlétikai bajnokságon 13,14 m teljesítménnyel ezüstérmet szerzett. Szenti Jusztina a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója elismerésben részesült.
Képgaléria
