A több mint 8000 milliárdos uniós keret 100 százalékát le fogja hívni Magyarország - közölte bizakodva Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára egy lapinterjúban. Márpedig az idő sürget, probléma pedig több is akad - erről Lázár János beszélt hétfői sajtótájékoztatóján.
A 2007-2013 között Magyarországnak járó teljes keretösszeg (megközelítőleg 8000 milliárd forint) 95-96 százalékáról már döntöttek, a fennmaradó rész a szabad forrás. Ez 400-500 milliárd forintot jelent, amelyet a következő egy-másfél hónapban, szándékaik szerint még szeptember közepéig pályázhatóvá kell tenni - nyilatkozta a Világgazdaságnak Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Közlése szerint a rossz projektgazdáktól akár el is veheti az állam a fejlesztéseket, ez 59, egyenként milliárdos pályázatnál már meg is történt.
Lázár János, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) augusztus 1-je óta koordináló kormánybiztos hétfőn jelentette be, hogy a kormány cselekvési kényszerben van, az idő sürget, mihamarabb döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy Magyarország ne veszítsen el 5-600 milliárd forintot az uniós fejlesztési keretből. Mint akkor elmondta: a minisztériumok már készítettek elő pályázatokat, amelyekről mihamarabb meg kell hozni a kormánynak a döntéseket, hogy ezeket lehetőség szerint még augusztusban ténylegesen is ki tudják írni. Hétfőn úgy fogalmazott: a szerdai kormányülésen ezeket a döntéseket ki fogja préselni a tárcákból.
A kormány tényleg lépett
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelentek alátámasztják Lázár szavait. Eszerint ugyanis a kabinet döntött arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben a 2007-2013-as irányító hatósági funkciókat ellátó egyes szervezeti egységek keretein belül hozzák létre a Tervezési Támogatási Munkaszervezetet. Egyúttal a kormány arra hívta fel a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az érintett miniszterek bevonásával tegye meg a szükséges intézkedéseket, ideértve az „egyes közjogi szervezetszabályozó eszközök módosítását", és biztosítsa a Tervezési Támogatási Divízió humánkapacitását - olvasható a Közlönyben. Egyelőre arról nincsenek információk, hogy a fent nevezett pályázatok ügyében születtek-e döntések a kormányülésen.
A legtöbb operatív programmal is baja van Brüsszelnek
Hétfőn Lázár János arról is beszélt, hogy tizenöt nagy fejlesztési operatív programból tizenhárom (mások mellett az útépítéseket vagy a társadalmi felzárkóztatást célul tűző) jelenleg áll, az Európai Bizottság (EB) ugyanis több kifogást emelt. „Ha most 2011 lenne, és nem 2013, Magyarország az Európai Bíróság elé vinné a problémát" - mondta Lázár, de hozzátette: erre most nincs idő, ezért ki kell egyezni. Az államtitkár Johannes Hahn-tól, a regionális politikáért felelős uniós biztostól kért is egy találkozót, ahol a „konstruktív dialógus" jegyében megvitathatják az ügyet, és reménye szerint szeptember 15-ig meg is állapodhatnak. A megállapodás Magyarország számára valamekkora bírságot jelent, ezt Lázár is elismerte, az egyeztetés tárgya szavai szerint az, hogy mekkora összegről legyen szó. Hogy ténylegesen mikor kerülhet sor a találkozóra, azt egyelőre nem tudni.
A Világgazdaságnak az Európai Bizottság brüsszeli képviselete megerősítette, hogy a felzárkóztatási támogatások legtöbb programjában átmenetileg leállították a kifizetést Magyarország számára. Kiemelték, hogy a menedzselésben és az ellenőrzésben feltárt jelentős hiányosságok nem jelentik azt, hogy konkrét csalás történt. Ám fennáll a jelentős kockázata annak, hogy az EU-forrásokat nem megfelelően használják fel, például hiányosságok merülnek fel a projektek kiválasztásának átláthatósága kapcsán, és felmerül a diszkrimináció és az aránytalanság kérdése a közbeszerzések kiválasztási kritériumának meghatározásánál - ismerteti a lap.
Forrás: HetiVálasz
