Jövő évtől megszűnne a területi alapon elrendelt kötelező tüdőszűrés, de a januártól életbe lépő új rendelet értelmében célzottabb szűréseket szerveznének. Március 24-én volt a tbc elleni küzdelem világnapja.

Az előző évek adatai alapján jövő évtől megszűnne a területi alapon elrendelt kötelező tüdőszűrés a tbc-s megbetegedések kimutatására, ugyanakkor a várhatóan januártól életbe lépő új rendelet értelmében célzottabb szűréseket szerveznének - mondta Kissné Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkárság egészségpolitikai főosztályvezetője szerdán az MTI-nek egy konferencia után. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azokban a térségekben, megyékben továbbra is kötelező lesz szűrni, amelyekben 100 ezer lakosból 25-nél több a tuberkulózisos (tbc-s) betegek száma.

A rendelettervezet értelmében a rizikócsoportoknál - ilyenek a hajléktalanok vagy a rossz szociális helyzetben lévők - vezetnének be célzott szűréseket - mondta a főosztályvezető. Hozzátette: az ilyen szűrések sikerességében fontos szerep hárul a hajléktalan-ellátásban részt vevő szervezetekre, a védőnőkre, a családsegítő hálózatra, de a rendelet lehetővé tenne hatósági intézkedést is. Az úgynevezett népegészségügyi körözésben érintetteket tehát akár a rendőr is bekísérhetné a kijelölt tüdőszűrő állomásra.

A rendelettervezet szerint továbbra is kötelező marad a tbc-vel fertőzöttek közvetlen környezetében élőknek a szűrése, de ezt a kört is kibővítenék: nemcsak a közvetlen családtagokat szűrnék, hanem például a munkatársakat is. Szintén kötelező elem maradna a foglalkozás-egészségügyi szempontból elrendelt szűrés, de a tervezett jogszabály előírná például a büntetés-végrehajtásban dolgozók vagy a börtönben lévő, börtönbe vonulók szűrését is.

WHO: Magyarországon sikerült visszaszorítani a tbc-s megbetegedéseket

Magyarországon sikerült a tuberkulózisos (tbc) megbetegedések számát csökkenteni, az európai régióban azonban 78 ezer új beteget regisztrálnak évente - ismertette az adatokat Masoud Dara, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője egy a témában rendezett konferencián szerdán Budapesten. Elmondta, hogy 2011-ben a regisztrált betegek 6,2 százaléka egyben HIV-pozitív is volt, és az európai régió az egyetlen, ahol emelkedik a HIV-betegek száma.

Masoud Dara kiemelte, a régión belül Magyarországon viszonylag kevés az új tbc-s megbetegedés, a problémát inkább az jelenti, hogy nehéz azokat megtalálni, akik a leginkább érintettek lehetnek ebben a betegségben. A regionális vezető utalt a múlt évi WHO-jelentésre, amely kitért többi között a megelőzésre és a kezelésre fordított pénzügyi források jobb csoportosítására, továbbá arra, hogy javítani kell a tbc-s betegek ambuláns ellátását, és át kell alakítani a laboratóriumi hálózatot. Véleménye szerint nem az egész lakosságot, hanem a rizikócsoportba tartozókat kell célzottan szűrni.

Kissné Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikai főosztályvezetője előadásában utalt arra, hogy éppen a WHO múlt évi jelentése alapján alakítják át a tüdőszűrés rendszerét. A tervek szerint megszűnik a lakosság kötelező, területalapú szűrése, helyette célzott vizsgálatokat végeznek majd, és a kötelező szűrést jobban kiterjesztik a fertőzöttek környezetére is.

Kovács Gábor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium tüdőgyógyász tagozatának vezetője előadásában szintén kitért arra, hogy célszerűbb lenne csak azokat szűrni, akiknél feltételezhető a betegség, így hatékonyabbá lehet tenni a szűrővizsgálatokat. Elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb mértékű szűrés az 1970-es években volt, akkor hétmillióan vettek részt a szűréseken, tavaly 2,1 millióan. A csökkenést az indokolja, hogy jelentősen visszaesett a betegek száma, így nem kellett elrendelni kötelező szűrést. Jelenleg 115 tüdőszűrő állomás működik az országban, közülük 54 a legkorszerűbb diagnosztikai eszközt használja, de még mindig fellelhető húsz- és negyvenéves röntgengép is.

Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodájának vezetője a konferencián azt mondta, az AIDS után még mindig a tbc szedi a legtöbb áldozatot a világon. Évente 1,4 millióan halnak meg ebben a fertőző betegségben, Európában pedig évente körülbelül ezer ember betegszik meg. A betegség leküzdéséért nagy erőfeszítéseket tesznek, hiszen sajnálatosan növekszik azoknak a száma, akiknek a szervezetében a baktérium már nem reagál a gyógyszeres kezelésre.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is utalt a konferencián a jövő évi jogszabályváltozásra, amely átalakítja a tüdőszűrés eddigi rendszerét. Mint fogalmazott, bízik abban, hogy meglesz az eredménye annak az erőfeszítésnek, amelyet a népegészségügyben tesznek: ezek között említette a méhnyakrák-, a vastagbélrák-szűréseket és a nemdohányzók védelmében tett intézkedéseket.

A budapesti konferenciát a tbc március 24-i világnapja alkalmából rendezték. A WHO kezdeményezésére 1996 óta tartják a világnapot; Robert Koch 1882. március 24-én ismertette, hogy felfedezte azt a baktériumot, amely a tbc-megbetegedést okozza.

Forrás: MTI