Szelíd kényszert kell alkalmazni azon családok esetében - főként Északkelet-Magyarországon -, akik külön ösztönzők hatására sem akarják óvodába adni gyermeküket. Azok a gyerekek azonban, akiknek szüleik jó körülményeket biztosítanak otthon, felmentést kaphatnak a hároméves korban előírt óvodakezdés alól - mondta Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár.

Rengeteg a kérdés és a kétely szülőkben és szakemberekben egyaránt a kötelező óvodába járás bevezetésével kapcsolatban. A rendelkezés 2014. szeptember 1-jétől hatályos, és azokra a gyerekekre nem vonatkozik, akik 2011-ben születtek és 2014. augusztus 31-éig betöltik harmadik életévüket – hangzott el a Napközben hétfői adásában.

A Kossuth Rádió délelőtti műsorában Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár azt mondta, nem biztos, hogy mindenkinek jó háromévesen óvodába menni. Emiatt azon gyerekek, akik otthon, a fejlődésüknek megfelelő körülmények között – például gyesen lévő anyukával, testvérekkel – tudják tölteni az idejüket, felmentést kaphatnak a kötelezettség alól. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tisztségviselője szerint azonban a gyerekek többségének azonban – azért, hogy hatéves korukra mentálisan, valamint a kitartásukat és szocializációjukat tekintve is felkészültebbek legyenek az iskolára – szükséges a hároméves korban kezdeni az óvodát. Ez a gyakorlat Európa-szerte elterjedt és terjedőben lévő levő trend – tette hozzá Gloviczki Zoltán.

A helyettes államtitkár szerint az iskola képtelen kompenzálni azokat a különbségeket, amelyek a társadalomban, a családok között neveltségben fennállnak, ezért a gyerekek hosszú távú fejlődésében nagyon fontos az óvodai előkészítő szakasz.

Bakonyi Anna pedagógiai szakértő a Napközben műsorában nyilatkozva egyetértett azzal, hogy a hároméves előkészítés mindenkép szükséges ahhoz, hogy a gyerekek nagyjából egyenlő eséllyel indulhassanak az iskolában. A törvényt azonban rugalmasabbra alkotta volna. A szakember elmondta, ő azt tartotta volna helyesnek, ha minden gyereket fel kell vennie az óvodáknak, akivel háromévesen jelentkeznek a szülei, de a beiratkozást csak négyéves kortól tette volna kötelezővé. Ehhez hasonlóan az iskolakezdésnél meghatározott életkori korlátot is kitolta volna egy esztendővel: hatról hét évre, „merthogy óriási különbségek vannak a gyerekek érettsége között”.

Bakonyi Anna szerint az érési folyamat befolyásolható, de nem biztos, hogy helyes felgyorsítani – kvázi megerőszakolni a természetes menetét, azért, hogy a gyerek a kitűzött időpontban érje el az iskolaérettséget. A szakember szerint bár van felmentés a hatéves kötelező iskolakezdés alól is, de ha van egy szabály, amely alapvetően célozz be egy életkort – mind a bemenetnél, mind a kimenetnél – akkor nehezebb tekintettel lenni a szükséges kivételekre. Ezzel szemben tehát olyan törvény kellet volna, amely tól-ig határozza meg az életkori határokat. „Nem beszélve arról”, hogy a kimenetnél a szülők és az óvónők kompetenciáját egy picit növelte volna, szövegszerűen, hogy az egyértelműbbé váljon – tette hozzá a Bakonyi Anna pedagógiai szakértő.

Gloviczki Zoltán azt mondta, egyetértene azzal, hogy a rugalmasabb szabály rokonszenvesebb, ha nem éppen azok a társadalmi csoportok, családok, gyerekek lennének a legveszélyeztetettebbek, amelyekkel hosszú évek, évtizedek óta az a probléma, hogy esetleg még külön ösztönzők hatására sem adják óvodába a gyermekeiket. A helyettes államtitkár hozzátette, a hároméves gyerekek több mint 90 százaléka ma is óvodába jár, és a fennmaradó rész elég nagy hányadát teszi ki az említett csoport – főleg Északkelet-Magyarországon.  „Itt úgy tűnik, az előzmények ismeretében, hogy valami szelíd kényszer – persze a felmentés lehetőségével – szükséges” – fogalmazott a Kossuth Rádióban az Emberi Erőforrások Minisztériumának tisztségviselője.

Gloviczki Zoltán azt is hangsúlyozta, a közbeszédben, illetve a sajtóban terjedő jóslatokkal szemben nem kell attól tartani, hogy iskolaérettlen óvodások árasztják el az intézményeket. Ha ugyanis ebben a kérdésben a legkisebb vita is kialakul a szülő, illetve az iskola vagy óvoda között, akkor természetesen csak iskolaérettségi vizsgálat segítségével mehet tovább a gyermek.

Forrás: Híradó