Minden embert érint a kérdés, hogy vajon hány éves kortól és mennyi szolgálati idő után mehet nyugdíjba. A Rádió 7 Napraforgó című magazinműsorában vendégeink voltak dr. Horváth Ferenc, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója és Balogné Czirok Anikó, a hódmezővásárhelyi működési hely osztályvezetője.

Az öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokat a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § írja le. A törvényalkotó nem tesz különbséget férfi és nő között. A jelenleg hatályban lévő törvény szerint nincs egységes öregségi nyugdíjkorhatár. Minden esetben a születési év a döntő. Felmenő rendszerben növekszik a korhatár az ’50-es években születettek esetében. Minden évben egy fél év adódik hozzá, tehát, ha valaki például 1952. január 1. előtt született, neki az öregségi nyugdíjkorhatára a 62. életév betöltése. Az 1952-ben születettek 62 év és 183 nap életkor elérésénél kérhetik az öregségi nyugdíjuk megállapítását. Az 1953-ban született személyek, 63 évesen mehetnek nyugdíjba, és így tovább. Az 1957-ben született korosztály, illetve az ez után születettek, öregségi nyugdíjkorhatára már egységesen a 65. év elérése.

Az a személy jogosult öregségi teljes nyugdíjra, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett, azaz legalább 20 évig dolgozott biztosítással járó jogviszonyban. Az a személy jogosult öregségi résznyugdíjra, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, nincs meg a 20 év szolgálati ideje, de legalább 15 év szolgálati időt szerzett, azaz legalább 15 évig dolgozott biztosítással járó jogviszonyban.

Elképzelhető, hogy addig, ameddig valaki el nem éri a korhatárt a szolgálati ideje akár 50 év is lehet. Ilyen esetben azonban magasabb szorzóval számítják ki a nyugdíj mértékét. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül az a nő jogosult, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.

Szolgálati időbe beleszámíthat például a szakmunkás képzés, az ápolási idő, vagy a Gyes is. A megváltozott munkaképességűek pedig rehabilitációs ellátásban részesülhetnek, ez a korábbi rokkantnyugdíj.

Egy 2012-es kormányrendelet meghatározza a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveket. Az életkor szerinti nyugdíjkorhatár betöltése után kötelezővé teszik a munkaviszony megszűntetését. Tehát ha például valaki egy állami kötőüzem vezetője és eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor nyugdíjba kell mennie. Orvosok és egyetemi oktatók esetében van lehetőség a további foglalkoztatásra, de akkor is csak addig, míg az illető a 70. életévét eléri. Kérelemmel kell fordulni a munkáltatói jogot gyakorló személyhez abban az esetben, ha valaki, az öregségi nyugdíjkorhatára elérése után tovább szeretne dolgozni, de ekkor is csak különösen indokolt esetben folytatódhat a továbbfoglalkoztatása.

A korengedmény megszűnt. Korkedvezményt azonban 2014. december 31-ig igényelhetnek még. A korkedvezmény munkakörtől függ. Létezik egy szolgálati kedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke, amely segít eligazodni. Ilyen például az „egyenruhások” esete, azonban ők is csak bizonyos feltételek mellett élhetnek a kedvezménnyel.

Forrás: Kutasi Hírek