Pindroch Tamás Stefka István - 2013. június 10., hétfő

„A Fidesznek egyértelmű ajánlata van, hogy kire lehet az ország ügyeit bízni, a baloldalon nincs meg sem az ember, sem a gondolat”

A bankrendszer átalakításának elmaradását nagy adósságnak tartja Lá­zár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A lapunknak adott interjúban kifejtette, ha jelentős magyar tulajdonrész lenne a hazai bankokban, akkor a magyar bankhálózat nem állította volna le a hitelkihelyezést. A politikus kifejtette, az új földtörvény meg fogja akadályozni, hogy külföldiek és spekulánsok Magyarországon földhöz jussanak. Hangsúlyozta, az agráriumban a földbirtokszerkezet megváltoztatásával most következik be a rendszerváltozás, az állam a közösségi tulajdont, kétszázezer hektárnyi területet újraoszt földhaszonbérlet keretében. Hozzátette, míg eddig mindebből kevesen részesültek, ezután sokan fognak. Lázár János arról is beszélt, a jövő évi választások tétje, hogy a baloldal a 2010 előtti válságos időszakot kívánja restaurálni, a Fidesz viszont folytatná az ország három éve megkezdett újjászervezését. A Fidesznek egyértelmű ajánlata van arra, hogy kire lehet az ország ügyeit rábízni, a baloldalon viszont „nincs meg sem az ember, sem az alázat, sem a gondolat”. Arról, hogy vállalná-e a Fidesz alelnöki pozícióját, azt mondta, megvan benne az ambíció arra, hogy az országos politikában is képviselni tudja a választóit és a saját elveit, ám az alelnöki pozícióról a Fidesz politikai közössége fog döntést hozni.

Az államtitkár szerint a jó és eredményes kormányzás záloga az erős Miniszterelnökség (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A bankrendszer átalakításának elmaradását nagy adósságnak tartja Lá­zár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A lapunknak adott interjúban kifejtette, ha jelentős magyar tulajdonrész lenne a hazai bankokban, akkor a magyar bankhálózat nem állította volna le a hitelkihelyezést. A politikus kifejtette, az új földtörvény meg fogja akadályozni, hogy külföldiek és spekulánsok Magyarországon földhöz jussanak. Hangsúlyozta, az agráriumban a földbirtokszerkezet megváltoztatásával most következik be a rendszerváltozás, az állam a közösségi tulajdont, kétszázezer hektárnyi területet újraoszt földhaszonbérlet keretében. Hozzátette, míg eddig mindebből kevesen részesültek, ezután sokan fognak. Lázár János arról is beszélt, a jövő évi választások tétje, hogy a baloldal a 2010 előtti válságos időszakot kívánja restaurálni, a Fidesz viszont folytatná az ország három éve megkezdett újjászervezését. A Fidesznek egyértelmű ajánlata van arra, hogy kire lehet az ország ügyeit rábízni, a baloldalon viszont „nincs meg sem az ember, sem az alázat, sem a gondolat”. Arról, hogy vállalná-e a Fidesz alelnöki pozícióját, azt mondta, megvan benne az ambíció arra, hogy az országos politikában is képviselni tudja a választóit és a saját elveit, ám az alelnöki pozícióról a Fidesz politikai közössége fog döntést hozni.

A baloldal célja a 2010 előtti válságos időszak restaurálása, a miénk pedig az ország újjászervezésének folytatása. Ez a jövő évi választások tétje - mondta lapunknak Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A politikusban megvan az ambíció a Fidesz alelnöki posztjára is, de erről a konzervatív politikai közösségnek kell döntenie. Azt mondta, számára a politikai pálya csúcsa az, ha újra és újra elnyeri egyéni kerületében a választók bizalmát.

– Egy évvel a választások előtt hogy látja, mekkora a népszerűségük?

– Fej fej mellett áll a kormánypártok és az ellenzék támogatottsága. Napnál világosabb, hogy 2014-ben a baloldal és támogatói, a rendszerváltás nyertesei egy Bourbon-restaurációs kísérletet kívánnak végrehajtani. Ehhez az európai baloldal és Soros György minden támogatást megad számukra. Nem becsülném alá ezt az erőt, hiszen a jelenlegi európai társadalmi környezetben nagy feszültségek vannak. A munkahelyteremtésben akad még pótolnivalónk, nagyon sokan súlyos helyzetben vannak. A baloldal azt a mintegy egymillió embert kívánja megszólítani, akik 1990 és 2010 között szociális segélyből éltek, nem fizettek adót, kiszorultak a munkahelyekről, ráadásul éppen miattuk. A két politikai oldal közül csak nekünk van világos víziónk azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenni, az ellenzéknek nincs semmilyen elképzelése. Nem támogatják a bankadót, a rezsicsökkentést, a devizahitelesek megsegítését, nem támogatják a földreformot. Ők a könnyebb utat szeretik: megsarcolni a dolgozó embereket, gazsulálni a nagytőkének, mosolyogni a fotókon. Az elmúlt ezer napban egyetlen területen sem adtak semmilyen épkézláb javaslatot, csak kritizáltak.

– Azzal viszont, hogy önök szinte minden alrendszert megváltoztattak, nem okoztak annyi érdeksérelmet, hogy veszélybe kerülhet a jövő évi sikerük?

– Épp fordítva, csak a változtatások miatt lehetünk eredményesek. Az embereknek elegük van a hamis mosolyokból. A kormányváltás utáni ezer nap egyik fontos eredménye, hogy a miniszterelnök meg tudta őrizni a társadalom bizalmát. A Fidesznek egyértelmű ajánlata van arra, hogy kire lehet az ország ügyeit rábízni. A baloldalon viszont nincs meg sem az ember, sem az alázat, sem a gondolat.

– Tegnap elmaradt a Fidesz kongresszusa, amit egy későbbi időpontban tartanak meg. Jelölteti magát alelnöknek?

– Nem. Ellenben ha jelölnek, akkor is azt gondolom, ha évek múlva el tudnám mondani, hogy ötször vagy tízszer megválasztottak egyéni képviselőnek, azt tartanám a legjelentősebb politikai sikernek. Eddig háromszor sikerült, jövőre is ez a célom. Természetesen megvan bennem az ambíció, hogy az országos politikában – a kormányban vagy a Fideszben – is tudjam képviselni a választóimat és a saját elveimet. Az alelnökségről a Fidesz politikai közössége fog döntést hozni.

– A földhaszonbérlet-szerződések újabb fordulójával miért nyitnak újabb frontot a politikában?

– Az állam a közösségi tulajdont, kétszázezer hektárnyi területet újraoszt földhaszonbérlet keretében. Míg eddig mindebből kevesen részesültek, ezután sokan fognak. Az általunk meghirdetett földterület – amelynek bérleti szerződései most járnak le – eddig hetvenöt cég, profitorientált vállalkozás kezelésében volt. Ők a mai nagybirtokosok. Nekünk viszont az MSZP-vel szemben az a célunk, hogy ne a nagyvállalkozások, hanem az emberek éljenek meg a földből, kezeljék az állami területet haszonbérletben. A vidék szegénységének, lecsúszásának éppen az az oka, hogy a rendszerváltás utáni húsz évben jelentősen csökkent a mezőgazdaságból megélni képesek aránya. A cégek nagy táblás, magas gépesítésű növénytermesztéssel foglalkoztak, amelyhez nem volt szükség a nagyarányú, kétkezi munkára. Az MSZP – bármilyen is furcsán hangzik – ebben a kérdésben a Horthy-időszak nagybirtok-politikáját képviseli, mi pedig az akkori kisgazda, szociáldemokrata ellenzékét. 1945-ben a kisgazdák kezdeményezték a földreformot. Az Antall-kormánynak nem volt elég ereje ahhoz, amit most mi megteszünk. Az agráriumban most következik be a rendszerváltozás. Mi a mai ötven-ötven százalékos kisbirtokos-nagyüzemi földhasználati arányt nyolcvan-húsz százalékra fogjuk megváltoztatni.

– A földtörvényt nemcsak az unió­ból, hanem saját frakciójukból is támadják, a radikálisok pedig azt mondják, szabad utat engednek a föld külföldi kiárusításához.

– Ez hazugság. Az új földtörvény fogja megakadályozni, hogy a külföldiek és spekulánsok Magyarországon földhöz jussanak. Jövőre kénytelenek lennénk alávetni magunkat az uniós szabályoknak, Brüsszel azt akarja, hogy külföldi cégek és magánszemélyek korlátlanul vehessenek magyar földet. A legfontosabb célunk viszont – osztrák és francia példára –, hogy megakadályozzuk a külföldiek földszerzését. Az új földtörvényben helyben lakást, mezőgazdasági képesítést, élethivatásszerű földművelést írunk elő, visszahozzuk a földműves fogalmát, hatósági engedélyhez lesz kötve a földvásárlás, amiről vétójoggal rendelkező helyi földbizottságok döntenek.

– Mit lát még a földkérdésen kívül lezáratlan fejezetnek?

– Számomra a bankrendszer átalakításának elmaradása egy nagy adósság. A jelenlegi bankszerkezetben nagyon kicsi vagy nem is létezik a magyar érdek. Ha jelentős magyar tulajdonrész lenne a hazai bankokban, akkor a hitelezés sem lenne azon az alacsony szinten, ahol manapság áll. A bankrendszert uraló külföldi bankok kivonták a pénzüket Magyarországról, nem adnak hitelt a magyar vállalkozásoknak. Egy magyar bankhálózat nem állította volna le hitelkihelyezését.

– 2004-től, ahogy az unióhoz csatlakoztunk, rögtön bele is kerültünk a túlzottdeficit-eljárásba. Most kikerülhetünk ezalól. Ennek a brüsszeli döntésnek a pénzügyin kívül milyen hatásai lehetnek?

– Nem ennek a döntésnek, hanem a magyar kormány 2010-től folytatott konzekvens, nemzeti gazdaságpolitikájának vannak hatásai. A brüsszeli döntés is ennek a következménye. Az eredményt az hozza meg, hogy nem külföldi lobbiérdekeket képviselünk, hanem az emberek érdekeit, például a földreformmal, az őszi, újabb rezsicsökkentéssel és a bankrendszer átalakításával. 2002-től az MSZP tudatosan választotta azt az utat, amely az ország kiárusítását, a privatizációt, az önfeladásunkat és a haza kiárusítását jelentette. 2004. december 5., a határon túli magyarok elárulása is tudatos politikai döntés volt, mint a bankrendszerünk vagy a közműveink kiárusítása. A globális, internacionalista baloldal és helyi elvtársaik számára ugyanis a nemzet és a nemzeti érdek nem létező fogalom. Hitem szerint az ország csődbe jutását a gazdasági válság mellett ez a tudatos, 2002 és 2010 közötti MSZP-s politika okozta. A Fidesznek ezzel szemben meggyőződése, hogy nemzetállami alapon, az emberek érdekei mentén kell politizálni. Európa és az Európai Unió jövője is ebben van, nem pedig az önfeladásban.

– Nem gondolja, hogy a nemzeti érdek védelme és a kétharmados többségük miatt számít a kormány az uniós baloldalon közellenségnek?

– Legfőképp azért, mert mertünk élni a kétharmados többségünkkel. Mindenki azt tanácsolta, hogy ne tegyük ezt meg, Sólyom László még köztársasági elnökként is erre kért minket. De szerencsére nem rá, hanem az emberekre hallgattunk. A magyar baloldal három éve történelmi vereséget szenvedett, ezt az európai baloldal máig nem tudja feldolgozni, hiszen a multikulturalizmus terjesztése, a nemzeti érdek feladása bukott meg hazánkban 2010-ben. A magyarok azt mondták akkor, köszönjük, ebből többet nem kérünk!

– Folyton azt hallani Nyugatról és az ellenzéktől, hogy demokráciadeficit alakult ki a kormány miatt.

– Azok, akik 1990 után a bankszektort és az energiapiacot megszerezték, vagy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok döntéseinek haszonélvezői voltak, úgy fogták fel a demokráciát, mint a bürokrácia, a „szakértelem” és a lobbiérdekek érvényesülését. A legfontosabb kormányzati eredménynek tekintem, hogy sikerül megtörni ezt a triumvirátust. Számunkra ugyanis a demokrácia nem ezt, hanem a népakaratot jelenti. Elképzelhetetlen, hogy ezek a „labancszempon­tok” felülírják a társadalmi akaratot. A tízszázalékos rezsicsökkentés ellen több minisztérium középvezetője is tiltakozott, mondván, ez rossz lesz az energiacégeknek. Hogy is van ez? Az ország legsúlyosabb problémája, hogy olyan kormánytisztviselőink is vannak, akik a szakértelemre hivatkozva lobbiérdekeket képviselnek. Ez megengedhetetlen. A politikai kormányzás azt jelenti, hogy vaskézzel és vasakarattal betartatjuk a Fidesz választási ígéreteit és a kormányprogramot. Egy fideszes kormány ilyen „szakértelemre” hivatkozva soha nem adhatja fel az emberek érdekeit.

– Amióta ön vezeti a Miniszterelnökséget, mi változott a kor­mányzásban?

– Rendezettebb lett, de még messze van az optimálistól. Hibának tartom, hogy 2010-ben nem jött létre egy politikai koordinációs erő a kormányzaton belül. Nem lehet csak szakmai államtitkárokra bízni például az oktatás és az egészségügy átalakítását. Óhatatlan, hogy ők a pedagógusok és az orvosok szempontjait érvényesítik. Az egészségügyi államtitkár mindig orvosokról, az oktatási államtitkár tanárokról beszél. Csak a legfontosabbakról, a betegekről és a diákokról nem esik szó. Mi bevonjuk a kormányzásba az egyéni képviselőket is. Javaslatunkra a kormányfő személyesen találkozott öt-öt, találomra kiválasztott kórház-, és iskolaigazgatóval, akik különbözően gondolkodnak a politikáról. Mindannyian megerősítették, hogy szükség van a változtatásokra, de azok kivitelezése nem professzionális. Ezeknek a szakembereknek – a számunkra nagyon fontos – véleménye is azt erősíti, hogy a jó és eredményes kormányzás záloga az erős Miniszterelnökség, amely a kormányt mindig emlékezteti, hogy a mi politikánk nem szólhat másról, mint az emberek akaratának érvényesüléséről.

- Forrás: www.magyarhirlap.hu -

http://www.magyarhirlap.hu/lazar-janos-a-restauracios-kiserletrol