– Magyarország sorsát 94 éve a trianoni diktátum pecsételte meg, amelynek aláírását csöppet sem kegyes hazugsággal békekonferenciának neveztek – jelentette ki Szél István, Székkutas polgármestere csütörtök délután, a község református templomában rendezett emlékező, ökomenikus istentiszteleten felszólalva.

A polgármester figyelmeztetett: nem feledhetjük, mi ment akkor veszendőbe, amikor a 21 millió lakosból 13 millióan – a népesség 64 százaléka - kerültek idegen ország fennhatósága alá, az addigi 327 ezer négyzetkilométernyi terület közel háromnegyedét, 232 ezer négyzetkilométert csatoltak el, de idegen országokba került egyetemeink és nyersanyag kincseink nagy része is.

– Azonban mindez csak a jéghegy csúcsa – fogalmazott Szél István, rámutatva: a diktátum egy működőképes, földrajzi, kulturális, gazdasági és történelmi egységet vert szét.

– Magyarország nem engedheti át magát a szomszédjaink soraikból felbukkanó, acsarkodó nacionalista őrületnek, hiszen mi Árpádtól és Szent Istvántól eredő örökségünkkel a méltóság hagyatékát kaptuk, amelynek bizonyítéka, hogy a magyar külpolitika – amikor szabadon cselekedhetett – a szeretet és a befogadás méltóságát sugározta. Amikor jogot osztunk véreinknek, azzal tápláljuk őket, amit kisebbségi sorsukban nélkülöznek – tette hozzá a település vezetője.

– Amikor a nemzetvesztő döntésre emlékezünk, nem feledhetjük a nemzetmegtartó kegyelmet – folytatta Szél István gondolatát, rámutatva: minden csíksomlyói zarándoklat, minden érdemi magyar-magyar diplomáciai találkozó, sőt azok a találkozások, amikor külhoni magyarok fogadják egymást határon túli, vagy inneni hajlékaikban, azok az összetartozásunknak és a megmaradásunknak az ünnepi alkalmai.

Az ökumenikus istentiszteleten Laurinyecz Mihály katolikus plébános a trianoni döntést értékelve kijelentette: a hatalom arroganciája a közösség emberi méltóságát alázta meg, és sok ezer ember sorsát pecsételte meg. A lelki pásztor hozzátette: az akkor felszaggatott sebeket az egymásra történő odafigyelés orvosolhatja.

– A székkutasi református templom harangja csütörtök délután pontban 16 óra 32 perckor szólalt meg, nem véletlenül: ekkor került aláírásra a trianoni diktátum – mondta el Vladár Sándor református lelki pásztor. Emlékeznünk pedig azért kell, mert magyar testvéreinkről van szó, hiszen ez a döntés egy nemzettestet szakíttatott és szóratott szét. Ki kell fejeznünk, hogy mi egyek vagyunk velük, különösen itt, ahol sokaknak vannak családtagjaik is a mai határokon túl.

Forrás: promenad.hu