Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gondolat, amely 1919-ben merült fel először, hogy Vásárhelykutason óvoda létesüljön. A település ekkor Hódmezővásárhelyhez tartozott. Borsi János szorgalmazta az óvoda felállítását, amely éveken keresztül csak július 1-től augusztus 31-ig nyári óvodaként működött. Técsy Julianna, Vásárhelykutas első óvónője éveken keresztül vezette az óvodát. A mezőgazdaságban dolgozó szülők több alkalommal kérték a nyitvatartás meghosszabbítását, és a napközis ellátást.

 

1927-ben a város törvényhatósága kimondta, hogy a nyári hónapokra napközit létesít, mert 26 óvodáskorú gyermek van a településen. A szülőknek így is nagy gondot jelentett az őszi betakarítás idejére gyermekük elhelyezése. Gregus Máté th. biz. tag a napközi meghosszabbítását kérte. Ennek ellenére a költségcsökkentés miatt 1928-ban a napközis ellátás megszüntetését tervezték, amit a kutasi nép nagy elégedetlenséggel fogadott, és minden követ megmozgatott a megszüntetési határozat érvénytelenítése érdekében.

                                       

Némi megnyugvást jelentett számukra az előző évben itt dolgozó Gullay Matild magánóvoda felállítása iránti kérelme, amelyet a törvényhatóságtól és Gombkötő Antal Csongrád vármegye tanfelügyelőjétől kért. Gullay Matild csak ideiglenes engedélyt kapott, de a törvényhatóság azért 80 pengő segélyt adományozott a magánóvoda felállítására. Az óvónő tervei között szerepelt – ha az engedélyt állandósítják – saját költségén felépíti a kutasi óvodát. Már a terveket is bemutatta.

 

„Gregus Máté gazdasági tanácsos nem értett egyet a közgyűlés segélytadó határozatával. A napokban meg is föllebezte. Okfejtése szerint a városnak magának kell Kutason óvodát építenie, mert az óvónő be fogja csukni a boltot, ha nem lesz elegendő növendéke, akkor pedig a város kénytelen lesz vagy egy új óvodát építeni, vagy megfizetni a régiért az óvónő által kívánt árat.” – Vásárhelyi Újság, 1928. március 24.

 

A magánóvoda felállítására valószínű nem került sor, de a nyári napközi tovább működött. A 2-3 hónapos nyitvatartás továbbra is rövidnek bizonyult, ezért 1930. január 28-án Gregus Máté, Ivánka Zoltán, Beretzk Sándor, Olajkár Alajos, Balogh Sándor és 40 szülő beadványt készített a város polgármesterének a hosszabb nyitvatartás érdekében. Ezt a beadványt 1931. február 19-én Beretzk Sándor és Olajkár Alajos megismételte azzal a céllal, hogy hat hónapra (április 1-től szeptember 30-ig) engedélyezzék a napközi nyitvatartását. A polgármester 1931. március 2-án megadta az engedélyt, és hozzájárult Técsy Julianna okleveles óvónő alkalmazásához. Az engedélyt aláírták a törvényhatósági bizottság tagjai is.

 

Ezután minden évben megújították az engedélyt a nyári napköziotthon üzemeltetésére. 1932-ben folyamatosan ingyen tejjel látta el a napköziotthon kicsinyeit a Kutasi Tejszövetkezet. A Népjóléti Iroda pedig ingyen ebédet adott a szegénysorsú gyermekeknek. 1932 szeptemberében állandó községi óvoda felállítását kérték. 1934-ben a volt Népház épületébe költöztek, ahol 1947-ig üzemelt az óvoda. Közben Técsy Julianna máshova kapott kinevezést, ezért 1937-ben Novák Johanna lett Vásárhelykutas okleveles óvónője. Az 1938-ban meghirdetett Vásárhelykutasi Napköziotthonos Nyári Óvoda állását Falta Imréné Sebestyén Elizke nyerte el, aki közel egy évtizedig dolgozott itt, és harcolt az állandó óvoda létrehozásáért. 1943-ban a következőket írták a Népújságban: „Érdekes óvodafejlesztési terv foglalkoztatja a várost. Állandósítják a kutasi napközi otthont. Ebben az ügyben Losonczy Endre tanácsnok holnap tárgyalásokat folytat a belügyminisztériumban. A napközi otthon állandósítását az ONCSA telep létesítése tette szükségessé. Az újonnan telepítendő sokgyermekes családokkal annyira megszaporodik Vásárhelykutason az apró gyermekek száma, hogy elkerülhetetlen az óvoda létesítése. A Népjóléti Alap annak idején megszerezte a Sütő-féle vendéglőt, ezt az ingatlant a város állami segélyből megvásárolná, átalakítaná óvoda céljára, az állam pedig óvónői állást szervezne, és így megoldódnék a kérdés.” Így is lett.

 

Vásárhelykutas első óvódája 1947-ben épült az ún. ONCSA lakásépítési akció keretében. Az egy csoportos óvodában, amely konyhával és raktárral rendelkezett, Csatlós Margit és Mészáros Antalné lett az óvónő. Mészárosné a következő évben Hódmezővásárhelyen a Nádor utcai Óvodában kapott állást, így a helyébe először Csada Ilona helyettes óvónő, majd 1959. május 4-én Skultéti Márta került. Az óvodát 50-60 gyermek látogatta rendszeresen. 1948-tól folyamatosan itt dolgozott még Balogh Józsefné, Mihály Margit és Kormány Lajosné.

 

A község 1950-ben önálló lett, így az óvoda működtetését és fejlesztését saját hatáskörben intézték. 1960-77-ig terjedő időszak eseményei Papp Károlyné feljegyzései alapján: az óvodát 1960-tól 1971-ig Kerekes Sándorné vezette. Munkája nyomán fejlődött az óvoda, amely napközis idényjelleggel működött. A nyitvatartás és a napközis ellátás időnként és időszakonként is változott. Nyáron korán nyitott és későn zárt, 1969 telén pedig félnapos, napközi nélküli nyitvatartással üzemelt. A gyermekek élelmezését is helyben oldották meg, ezért Kerekesné munkájához a konyhavezetés is hozzátartozott. A gyakorlós óvónők munkáját is ő irányította. Felettesei gondos, pontos munkáját elismeréssel jutalmazták. Az óvoda vezetéséről 1971-ben lemondott, a posztot Papp Károlynéra bízták. Ekkor már kétcsoportos, 59 férőhelyes lett az óvoda. Pappné képesítés nélküli óvónőkkel dolgozott, segítette továbbtanulásukat. Ez időközben a bővítésen fáradozott. Tágas udvar, szép környezet adott otthont a székkutasi gyerekeknek. A fejlesztéshez a szülőktől, a helyi szövetkezet dolgozóitól és a vadásztársaságtól kapott segítséget. Közlekedési parkot is kialakítottak, a járműveket a Megyei Rendőrkapitányságtól kapták.

 

Pappné 1977-ben lemondott a vezetésről, helyette Valtner Lászlóné látta el a feladatokat. Az egyre növekvő gyermeklétszám szükségessé tette a fejlesztést. 1973-ban a Községi Tanács 1.500.000 forintot különített el a bővítésre. 1973. november 3-án megnyílt a szép, korszerűen berendezett 3 csoportos, 75 férőhelyes óvoda. A gyermeklétszám azonban tovább nőtt, így 1977-ben újabb csoportfejlesztés történt. 100 férőhelyes, 4 csoportos óvodába 120 gyerek járt. Az óvoda 1995-ig az általános iskolához 1996. szeptember 1-től pedig az ÁMK-hoz tartozott. A gyermeklétszám növekedése szükségessé tette a további fejlesztést, engedélyeztek ötödik csoportot is.

 

Székkutas Község Önkormányzat által benyújtott „Kompetencia alapú oktatás a székkutasi ÁMK általános iskolájában és óvodájában” elnevezésű TÁMOP 3.1.4 pályázat keretén belül bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai nevelés. Ennek középpontjában olyan készségek megszerzése áll, amely a gyermekeknél megalapozza az egész életen át tartó tanulást.

 

2011 júliusában nagy változás történt az intézmény életében, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás tagóvodájaként kezdett működni két óvodai csoporttal.

 

Az óvodában kiemelten kezelik az egyenlő hozzáférés és az egyenlő bánásmód követelményeinek való megfelelést. 2011 szeptemberétől biztosítják a gyermekek számára a DIFER mérések eredményei alapján elkészített – fejlesztési tervek megvalósítása során -, szükség szerinti egyéni differenciált és csoportos fejlesztéseket.

 

Az óvoda életét különböző kulturális és sportprogramok színesítik. A gyermekek ovifocin és néptáncon is részt vehetnek, valamint nagy népszerűségnek örvend a „Töknap” az „Almaparty”, a „Kertszépítés”, az „Anyák napi ünnepség” és a „Ballagás” is.

 

A 2012-es évben hatalmas sikert aratott a „Vesd bele magad” program. Ez, és a hasonló kertszépítő tevékenységek, valamint a környezettudatos nevelés eredményeként, a székkutasi óvoda az idei évben elnyerte a „Zöld Óvoda” elismerő címet.

 

Az óvodában a szakmai vezetői feladatokat 2011 februárjától Kecskeméti Károlyné látja el. 2013. január 1-jétől az intézmény Székkutas Község Önkormányzat fenntartása alá tartozik. 

 

A „Kismackó” családi napközi 2009. január 1-jétől működik Székkutas Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának fenntartása alatt. Az intézmény működése nagy segítséget jelent azoknak a családoknak, ahol a szülőnek a gyermek 3 éves kora előtt lehetősége van visszamenni dolgozni vagy akár alkalmi munkát vállalni, és problémát jelent a kisgyermek napközis ellátása. A családi napközi a kisgyermekek részére az életkoruknak megfelelően nyújt nappali felügyeletet, gondozást, valamint elősegíti testi, szellemi fejlődésüket.