Székkutas

A németajkúak körében a legismertebb magyar falu minden bizonnyal még ma is Vásárhely-Kutaspuszta, azaz a mai Székkutas. Ide került az 1920-as években Hugo Hartung, akiből később az a bizonyos ismert német író lett. Pusztai élményeit örökítette meg az: Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regényében, amit - talán kapuzárási pánikban - 1954-ben írt meg. Mind a könyv, mind a belőle készült film világhírűvé vált. Hartung regénye az egyetlen a világirodalomban, amelynek cselekménye a kutasi pusztán játszódik, de ez talán nem lep meg senkit. Az író özvegye - aki talán kevesebbet akart gondolni Piroskára - Székkutasnak ajándékozta férje néhány használati tárgyát, fotóit. Ezekből hozták létre a Hugo Hartung kiállítást.

Elöljáróban csak annyit, hogy az idő: 1923 nyara. A helyszínek: Budapest, Hódmezővásárhely és természetesen a Balaton. A főhős (maga a szerző) elsőéves bölcsészhallgató, cserediákként érkezik hazánkba. Utazása kezdetén belehabarodik egy csinos és gazdag német leányzóba, aki találkára hívja meg Pesten, majd kirándulásra a Balatonhoz. Magyar vendéglátói körében megismerkedik a tüneményes Piroskával, aki viszont érte rajong. Hartung élményeit, benyomásait és a két leány okozta bonyodalmakat írta meg egy habkönnyű lektűrben, amely olykor kor- és kórkép a húszas évek Magyarországáról, mondanák a kritikusok. De azért érdemes kalkulálni, hogy Hartung emlékeinek 30 év a vasfoga, tetszik érteni. A regényből nagysikerű, gyakran játszott német film készült, amelynek hatására a magyar pusztai romantika máig vonzza a turistákat.

De nem volt itt mindig fenékig tejföl a paprikás. A település legtöbbször Peres Kutas néven került elő a különböző okiratokon, a terület tulajdonjogáért folytatott hosszú perek miatt. 1426-ban említik először Kwtas néven, nyilván akkoriban létfontosságú kút lehetett erre. A helyi hagyomány szerint a Veres előnevet a falu szélén álló, a maga 220 évével a legidősebb, egykor veresre festett csárdáról kaphatta. Székkutas a 18. században a Károlyi családtól került Hódmezővásárhely tulajdonába. 1950-ig a vásárhelyi Puszta része volt – id.Gregus Máté gazda állhatatos küzdelmének köszönhetően épült Vásárhely-Kutassá -, miközben részben orosházi betelepülőkkel népesült be. Művelődési Háza ad otthont Hugo Hartung hagyatékának és a helytörténeti kiállításnak. Békéscsaba irányában, a vasútállomástól pár száz méterre található a Piroska-féle szélmalom.

Egy másik kiaknázható legenda is kapcsolódik a faluhoz. Gyakran mulatott a falu szélén álló fogadóban a leghíresebb magyar betyár, Rózsa Sándor. Menekülésére - a folklór szerint - alagút vezetett a csárda mellől egészen a temetőig, ahol lova várta.

Pálffy István: egy kis hazai; Hódmezővásárhely és környéke
 


« 2017. December »
H K Sze Cs P Szo V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Rendelje meg Ön is!
Pályázatok a településen